Infostart.hu
eur:
362.18
usd:
312.24
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart a berlini kancellári hivatalban 2024. február 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Határidő nélküli katonai támogatást ígért a német kancellár az ukrán elnöknek

Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az erről szóló biztonsági megállapodást Berlinben írta alá. Hasonló egyezmény várja Zelenszkijt Párizsban is.

A Berlinben kötött kétoldalú biztonsági megállapodás hosszú távú német támogatást irányoz elő, amit a német kancellár történelmi lépésként jellemzett. "Németország továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agressziós háború ellen vívott harcában" – fogalmazott a kancellár.

Olaf Scholz szerint a német támogatás addig tart, amíg arra szükség van. Célja az, hogy segítse az ostromlott országot egy korszerű, robusztus hadsereg felépítésében és ennek kapcsán abban, hogy képes legyen az elrettentésre minden jövőbeli támadással szemben.

A kancellár konkrétan 1,13 milliárd eurós kiegészítő katonai segélyről beszélt, amely a többi között 36 harckocsit, 120 ezer tüzérségi lövedéket, két további légvédelmi rendszert, valamint Iris-T típusú rakétákat tartalmaz.

Utalt arra is, hogy Németország eddig 28 milliárd euró összegű kifizetést teljesített vagy ígért Ukrajnának. Mindezzel egyértelművé vált, hogy Németország az Egyesült Államokat követően Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója. A biztonsági megállapodásban Németország vállalta azt is, hogy továbbra is részt vesz ukrán katonák kiképzésében.

A kancellár felszólította az amerikai kongresszust, hogy a lehető leggyorsabban nyújtson további támogatást Ukrajnának.

Zelenszkij hangsúlyozta a német támogatás fontosságát, utalva arra, hogy a többi partnertől kapott támogatások csökkentek. Az ukrán elnök hasonló kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel. Ezt követően tér vissza Németországba, ahol a müncheni biztonsági konferencia meghívottjaként szombaton mond beszédet.

A berlini sajtókonferencián mind Scholz, mind Zelenszkij élesen bírálta Vlagyimir Putyin elnököt az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij börtönben bekövetkezett halála miatt. Olaf Scholz szerint Alekszej Navalniij életéveel fizetett bátorságáért. "Most már pontosan tudjuk, hogy milyen rezsim ez. A történtek bizonyítják, hogy Oroszország már nem demokrácia" – fogalmazott a kancellár.

Zelenszkij nyilvánvalónak nevezte, hogy Navalnijt megölték, és a történtekért Putyint tette felelőssé.

Nyilatkozott Navalnij felesége, a müncheni biztonsági konferencia vendégeként Németországban tartózkodó Julija Navalnaja is, követelve Putyin és minden felelős megbüntetését.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×