eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Alexander Stubb korábbi miniszterelnök, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltje (k) a győzelmét ünnepli a finn elnökválasztás második fordulójának eredményváró rendezvényén Helsinkiben 2024. február 11-én. Stubb a voksok 51,6 százalékát kapta, míg a liberális zöldpárti Pekka Haavisto volt külügyminiszter a szavazatok 48,4 százalékával a második helyen végzett.
Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Kimmo Brandt

Szakértő: NATO-szimpatizáns köztársasági elnököt választott Finnország

Alexander Stubb, aki hajszállal nyert a vasárnapi második fordulóban, március elején veszi át a tisztséget Sauli Niinistö leköszönő államfőtől.

Alexander Stubb korábbi miniszterelnök győzött a finn elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. A szavazatok csaknem 100 százalékos összesítése szerint Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként a voksok 51,6 százalékát kapta, míg a liberális zöldpárti Pekka Haavisto, volt külügyminiszter a szavazatok 48,4 százalékával a második helyen végzett.

„A várakozásokkal ellentétben szorosabb lett a második forduló eredménye, mindössze 3 százalékpontnyi különbség volt a két jelölt között. Finnországban van lehetőség egy egyhetes előzetes szavazásra, abban Alexander Stubb nyert, de a vasárnapi voksoláson az ellenfele, Pekka Haavisto volt a népszerűbb. Összességében viszont Alexander Stubb nyert, és lett a finn államfő”− mondta Kalas Vivien az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója a jelöltekről szólva úgy fogalmazott: mindkettőjüknek volt már külügyminiszteri tapasztalata, Alexander Stubb kormányfő is volt, Pekka Haavisto pedig ENSZ-diplomataként európai és világpolitikai körökben is ismert.

Hozzátette: a kampányaik fő témái érthető okokból a külügyi és biztonságpolitikai kérdések voltak, a különbség közöttük az a NATO-hoz való viszonyulás. Alexander Stubb szorosabb kapcsolatot szorgalmaz a katonai szövetséggel, kampányában jelezte, megengedné, hogy a nukleáris fegyvereket átszállíthassák Finnországon, és azt is támogatná, hogy állandó NATO-csapatok állomásozzanak az országban. Ellenfele viszont egy szuverénebb álláspontot képviselt, mindezeket ellenezte, és ezt hangsúlyozta is a kampányában.

Az elemző szerint szoros lesz a kapcsolat a viszonylag új kormány és az új államfő között. Alexander Stubb, a legnagyobb kormánypárt, a Nemzeti Koalíció Párt tagja, ők adják a miniszterelnököt. Mivel a finn államfő legfontosabb feladata a kormánnyal együttműködve a külpolitika irányítása, mindenképp fontos, hogy jó viszonyt ápoljanak.

„Finnország parlamentáris demokrácia, az államfőt ugyan közvetlenül választják a polgárok, mégis hagyományosan reprezentatív feladatokat tölt be. Magyarországhoz hasonlóan a köztársasági elnök felel a választások kiírásáért, ő nevezi ki a minisztereket, a honvédség főparancsnoka, illetve a törvényhozás által elfogadott jogszabállyal szemben élhet vétójoggal. Ezt egyébként a törvényhozásban többséggel felül lehet szavazni. A legfontosabb a külpolitika irányítása, minden hozzá tartozik, ami az unión kívüli külpolitika”− összegezte Kalas Vivien.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×