eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Alexander Stubb korábbi miniszterelnök, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltje (k) a győzelmét ünnepli a finn elnökválasztás második fordulójának eredményváró rendezvényén Helsinkiben 2024. február 11-én. Stubb a voksok 51,6 százalékát kapta, míg a liberális zöldpárti Pekka Haavisto volt külügyminiszter a szavazatok 48,4 százalékával a második helyen végzett.
Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Kimmo Brandt

Szakértő: NATO-szimpatizáns köztársasági elnököt választott Finnország

Alexander Stubb, aki hajszállal nyert a vasárnapi második fordulóban, március elején veszi át a tisztséget Sauli Niinistö leköszönő államfőtől.

Alexander Stubb korábbi miniszterelnök győzött a finn elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. A szavazatok csaknem 100 százalékos összesítése szerint Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként a voksok 51,6 százalékát kapta, míg a liberális zöldpárti Pekka Haavisto, volt külügyminiszter a szavazatok 48,4 százalékával a második helyen végzett.

„A várakozásokkal ellentétben szorosabb lett a második forduló eredménye, mindössze 3 százalékpontnyi különbség volt a két jelölt között. Finnországban van lehetőség egy egyhetes előzetes szavazásra, abban Alexander Stubb nyert, de a vasárnapi voksoláson az ellenfele, Pekka Haavisto volt a népszerűbb. Összességében viszont Alexander Stubb nyert, és lett a finn államfő”− mondta Kalas Vivien az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója a jelöltekről szólva úgy fogalmazott: mindkettőjüknek volt már külügyminiszteri tapasztalata, Alexander Stubb kormányfő is volt, Pekka Haavisto pedig ENSZ-diplomataként európai és világpolitikai körökben is ismert.

Hozzátette: a kampányaik fő témái érthető okokból a külügyi és biztonságpolitikai kérdések voltak, a különbség közöttük az a NATO-hoz való viszonyulás. Alexander Stubb szorosabb kapcsolatot szorgalmaz a katonai szövetséggel, kampányában jelezte, megengedné, hogy a nukleáris fegyvereket átszállíthassák Finnországon, és azt is támogatná, hogy állandó NATO-csapatok állomásozzanak az országban. Ellenfele viszont egy szuverénebb álláspontot képviselt, mindezeket ellenezte, és ezt hangsúlyozta is a kampányában.

Az elemző szerint szoros lesz a kapcsolat a viszonylag új kormány és az új államfő között. Alexander Stubb, a legnagyobb kormánypárt, a Nemzeti Koalíció Párt tagja, ők adják a miniszterelnököt. Mivel a finn államfő legfontosabb feladata a kormánnyal együttműködve a külpolitika irányítása, mindenképp fontos, hogy jó viszonyt ápoljanak.

„Finnország parlamentáris demokrácia, az államfőt ugyan közvetlenül választják a polgárok, mégis hagyományosan reprezentatív feladatokat tölt be. Magyarországhoz hasonlóan a köztársasági elnök felel a választások kiírásáért, ő nevezi ki a minisztereket, a honvédség főparancsnoka, illetve a törvényhozás által elfogadott jogszabállyal szemben élhet vétójoggal. Ezt egyébként a törvényhozásban többséggel felül lehet szavazni. A legfontosabb a külpolitika irányítása, minden hozzá tartozik, ami az unión kívüli külpolitika”− összegezte Kalas Vivien.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×