Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Romok a gázai Sudzsajja negyedben Dél-Izraelből nézve 2023. december 21-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Kemény üzenetet küldött az izraeli kormánynak a Német Szociáldemokrata Párt elnöke

Németország változatlan szolidaritását fejezte ki Izraellel, ugyanakkor bírálta a Netanjahu-kormányt Lars Klingbeil, mert szerinte nagy hibát követ el, ha elutasítja a kétállami megoldást.

A ZDF televíziónak nyilatkozva a szociáldemokrata pártelnök rendkívül megrázónak minősítette az ostromlott palesztin területekről készült felvételeket. Humanitárius katasztrófáról beszélt, utalva a halottak rendkívül magas számára palesztin oldalon is.

"A Netanjahu-kormány nagy hibát követ el, ha megkérdőjelezi az Izrael és a palesztinok közötti kétállami megoldást"

– jelentette ki, és hozzátette, ez azt jelenti, hogy alapvetően elutasítja annak lehetőségét, hogy a palesztin fél önálló állammal rendelkezzen.

Lars Klingbeil szerint sokat árt a térségnek, ha megfosztják a saját önálló állam lehetőségétől azokat a palesztinokat, akik nem támogatják a Hamászt. Szerinte Izraelre egyre erőteljesebb nemzetközi nyomás nehezedik a kétállami megoldás érdekében.

Klingbeil szerint

Németország Izraellel való szolidaritásával részben elszigetelődik Európában.

A ZDF ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy néhány nappal ezelőtt a szociáldemokrata párt húsz képviselője levélben szólította fel Olaf Scholz kancellárt, hogy közreműködjön az azonnali tűzszünet tető alá hozása érdekében. Ezt ugyanakkor a szociáldemokrata pártelnök elutasította. Szerinte ebben az esetben a Hamász levegőt venne, felfegyverkezne, és tovább folytatná a háborút Izrael ellen.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×