eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
műhold
Nyitókép: Michael Dunning/Getty Images

Egy titkos kínai labor végrehajtotta az amerikaiak rémálmát

Jelzavaró műholdak segítségével vittek véghez egy amerikai hadihajók elleni hiperszonikus rakétatámadást a kínai kutatók - számítógépes szimulációban, sikeresen. Az ilyen műholdak hatékonyságának mérése, illetve annak eredménye jól mutatja a kínai hadiipari fejlesztések előrelépését.

Egy titkos kínai laboratórium állítólag olyan számítógépes szimulációt hajtott végre, amelyben hiperszonikus rakéták és műholdak indítottak támadást amerikai hadihajók ellen. A teszt részletei egy decemberi tanulmányból derültek ki, amelyet részben Liu Si-csang, az ország hadseregével kapcsolatban álló csengtui létesítményben dolgozó tudós írt - idézte a Fox News és a South China Morning Post cikkét a hirado.hu.

A kínai lövedékeket körülbelül 1200 kilométerről indították és közel 200 kilométeres magasságba emelkedtek, mielőtt az amerikai hadihajókra zúdultak. A számítógépes szimulációban a támadást alacsony pályán keringő, amerikai hajók fölé pozicionált műholdak segítették.

Ezek a műholdak megtalálták az amerikai hajókról érkező radarjeleket, majd hasonlóakat lőttek vissza, hogy háttérzajt hozzanak létre, és segítsenek elfedni a rakéták helyét – írta a hongkongi lap. Amint a rakéták körülbelül 50 kilométeres közelségbe kerülnek a célpontjukhoz, a műholdak befejezik blokkoló tevékenységüket, a rakétákon elhelyezett zavarók aktiválódnak, és a rakéták további találatra irányuló terminális manővereket hajtanak végre, amíg el nem pusztítják a célpontot.

A tesztben az amerikai hajókat a Lockheed Martin által kifejlesztett SPY–1D radarja védte - ilyeneket a haditengerészet Arleigh Burke osztályú - vagyis az amerikai haditengerészet egyik legkorszerűbb, irányított rakétákkal felszerelt rombolóosztályának - hadihajóin használnak.

Ezt figyelembe véve is mindössze két vagy három alacsony pályán keringő műhold elegendő lenne egy repülőgép-hordozó csoport megtámadásához a szimuláció szerint.

A szimulációban használt hiperszonikus rakéta pontos típusát nem azonosították, de a megadott hatótávolsága hasonló a kínai YJ–21, kifejezetten hajók elsüllyesztésére fejlesztett rakétáéhoz - derül ki az összegzésekből.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×