eur:
413.97
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az amerikai haditengerészet által közzétett felvételen jemeni húszi célpontok elleni bevetésre indul egy harci gép az amerikai haditengerészetnek a Vörös-tengeren állomásozó Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozójáról 2024. január 22-én. Reggelre virradóan a brit és az amerikai légierő közös akciót hajtott végre a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen a főváros, Szanaa térségében.
Nyitókép: MTI/EPA/Amerikai haditngerészet/Kaitlin Watt

Magyarország nevében is szólt London a húszik elleni támadásokról

A londoni miniszterelnöki hivatal szerdán 23 ország, köztük Magyarország nevében adott ki újabb, közös közleményként ismertetett tájékoztatást a jemeni húszi lázadók állásaira hétfő éjjel mért brit-amerikai légicsapásról.

A Downing Street szerdán ismertetett kiegészítő tájékoztatása nemzetközi válaszlépésként említi a brit és az amerikai légierő által január 22-én végrehajtott műveletet.

A kommünikét Rishi Sunak kormányfő hivatala Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Albánia, Ausztrália, Bahrein, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Németország, Bissau-Guinea, Magyarország, Olaszország, Kenya, Lettország, Litvánia, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Dél-Korea és Románia közös közleményeként tette közzé.

A tájékoztatás megismétli, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai légi akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást, de nem részletezi e segítség mibenlétét.

A Downing Street szerint a közös légi műveletben a brit és az amerikai harci gépek nyolc célpontot támadtak a húszik ellenőrizte jemeni térségben "az egyéni és a kollektív önvédelemhez fűződő, az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott elidegeníthetetlen joggal összhangban".

A húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen november közepe óta elkövetett harmincnál is több támadás minden olyan országra fenyegetést jelent, amely függ a nemzetközi tengerhajózástól - áll a londoni kormányfői hivatal szerdai közleményében.

A Downing Street szerint

mindazok, akik fegyvereket szállítanak a húsziknak a támadások végrehajtásához, megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2216-os számú határozatát.

A 2015-ben elfogadott BT-határozat leszögezi, hogy a húszi milíciáknak ki kell vonulniuk az általuk elfoglalt területekről, vissza kell szolgáltatniuk a kormányerőktől zsákmányolt fegyvereket és fel kell hagyniuk az erőszakcselekményekkel.

A hétfői éjjeli légitámadásban brit részről négy Typhoon FGR4 harci gép és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgép vett részt.

A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.

Az amerikai légierővel közös akció összesen nyolc célpontja között

mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tároló létesítmények szerepeltek

- fogalmazott a brit védelmi minisztérium által a légitámadás után kiadott tájékoztatás.

A brit és az amerikai légierő előzőleg január 11-én támadta együttes akció keretében a húszik jemeni katonai létesítményeit.

A közös brit-amerikai műveletek előzményeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.

Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×