A tárcavezető elmondta: a magyar miniszterelnök, aki azzal a céllal érkezett az Európai Tanács decemberi ülésére, hogy stratégiai vitát kezdeményezzen Ukrajnával kapcsolatban, hiába próbálta meggyőzni kollégáit; a fegyveres konfliktusban Ukrajna győzelmére alapozott, ám kérdéses európai stratégia ellenében lehetetlen volt konszenzusra jutni a 27 tagállam között. Orbán Viktor ezért az üres székek politikájának európai megoldását alkalmazta - azaz elhagyta az üléstermet – az Ukrajnával való uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését elutasító álláspontjának kifejezésére.

Bóka János rámutatott: a magyar kormány ugyanakkor üdvözli, hogy az Európai Bizottság és egyes tagállamok is dolgoznak azon az elképzelésen, amely szerint Ukrajna finanszírozását az EU költségvetésén kívül, a tagállamok és a nemzetközi szereplők által létrehozott alap révén kellene biztosítani. „Azt javasoljuk, hogy a finanszírozást éves alapon, minden évben a tagállamok egyhangú döntése alapján fogadják el” – fűzte hozzá.

Bóka János a lapnak elmondta azt is, hogy a tervek szerint Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter január 29-én találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. Tárgyalásuk előkészítené az Orbán Viktor és Volodomir Zelenszkij közötti lehetséges találkozót, amennyiben a magyar kormányfő és az ukrán elnök diskurzusa érdemi előrelépéshez vezethet.

Egy Magyarországgal szembeni újabb, a hetes cikk szerint indított lehetséges eljárással kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott:

„ha az eljárást most indítanák el, az egyértelmű bizonyítéka lenne annak, hogy az eljárás a politikai nyomásgyakorlás eszköze, és semmi köze a jogállamiság elveihez”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország az év második felében esedékes uniós elnökségét felhasználja-e geopolitikai pozícióinak előmozdítására, Bóka kijelentette: Magyarország „professzionálisan, tisztességes közvetítőként és a lojális együttműködés elve alapján" viszi majd az elnökséget, amelynek együttműködési platformra van szüksége az Európai Parlamenttel is, az ott megfogalmazott politikai aggályoktól függetlenül.

„A prioritásaink azonban, mint az EU gazdasági versenyképességének erősítése, valamint a biztonság- és védelempolitika, nem vitatottak” – fűzte hozzá a miniszter.