Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A kínai haditengerészet Type 054A osztályú, rakétás fregattja. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Wikipédia

Harc kezdődött a tengerek uralmáért, és ez már Amerikának is fáj

Az óceánok és tengerek újból a nagyhatalmi vetélkedés legfontosabb színterei lettek.

Az ukrajnai háború, a vörös-tengeri válság, és a Tajvan körüli feszültség egyértelműen a geopolitika átrendeződésre utal - írj a londoni The Economist. A tengerek és az óceánok feletti ellenőrzés ismét a nagyhatalmi törekvések élére került. A világkereskedelem döntő része ugyanis a tengeri szállításokra épül, amely évről-évre egyre bővül. Az áruforgalom már több mint 80 százaléka a tengereken bonyolódik és 2023-ban a hajós társaságok jövedelme 33 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Ennek megfelelően a hajóépítés is virágzik: egy év alatt tíz százalékkal nőtt, aminek a felét már a kínai gyárak adják.

Ezzel párhuzamosan a kínai haditengerészet is az élre tört: a Népi Felszabadító Hadseregnek már több hajója van, mint amennyivel az USA flottája rendelkezik. Európa viszont egyre jobban lemarad az élmezőnytől. 1999 és 2018 között a kontinens országai tengeralattjáróik és fregattjaik egyharmadát vonták ki a szolgálatból. A brit lap szerint ez azért igazán aggasztó, mert a tengerek nemcsak a kereskedelem miatt fontosak, hanem, mert az internetforgalom 97 százaléka vízalatti kábeleken bonyolódik.

A lap emlékeztet rá, milyen zűrzavart okozott, amikor tavaly - eddig tisztázatlan okokból - megrongálódott a Balti tenger alatt húzódó, Svédországot, Finnországot és Észtországot összekötő kommunikációs kábel.

A jemeni húti lázadók támadásai miatt pedig, egyik pillanatról a másikra, a háromszorosára növekedtek a tengeri fuvardíjak, mert a hajók többsége inkább Afrikát megkerülve viszi az árut Kínából Európába. Hasonló válsághelyzet alakult ki 2020-ban, amikor Covid járvány akadályozta a hajóforgalmat. Egy évvel később pedig azért kellett aggódni Európában, mert a Szuezi-csatornán keresztbe állt egy hatalmas konténerhajó és napokra megbénult a tengeri áruszállítás. Vagyis néhány napos kiesés is súlyos gazdasági nehézségeket okozhat. Belegondolni is rossz, hogy mi lenne, ha mondjuk egy fegyveres konfliktus következtében hónapokra állna le a kereskedelmi hajózás.

Már pedig egyre több nyugati szakértő ezt a lehetőséget emlegeti. Az ukrajnai háború részben a Fekete-tenger ellenőrzésért is folyik, hiszen miután Oroszország blokád alá vonta az ukrán gabonaszállítást Észak-Afrika számos államában számottevő zavarok jelentkeztek az élelmiszerellátásban. A vörös-tengeri útvonal veszélyeztetése pedig már rövid távon is súlyos problémákat okozhat, nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagyon határozottan lép fel a szabad hajózás biztosítása érdekében.

Azonban még ennél is katasztrofálisabb következményekkel járna, ha a Tajvan körüli huzakodás nyílt tengeri háborúvá szélesedne az USA és Kína között. Lonnie Henley, a Pentagon Védelmi Kutató Intézetének munkatársa szerint a konfliktust a Tajvan elleni kínai blokád döntené el. Egy másik amerikai szakértő, Michael O’Hanlon modellezte a két nagyhatalom közti összecsapást. A washingtoni Brooking Intézet munkatársa úgy véli, hogy Kína tengeri blokádja megfojthatná Tajvant és ezt az amerikai flotta sem tudná megakadályozni.

Ugyan nagy áldozatok árán, hónapok alatt sikerülne felszabadítani a sziget keleti részén fekvő kikötőket, de azok egyrészt nem elég nagyok, másrészt az odavezető keskeny, alagutakkal tarkított utak sem megfelelőek nagy tömegű ellátmány szállítására - teszi hozzá Lonnie Henley. A Tajvan nyugati szélén lévő kikötőket viszont hatásosan blokkolhatnák a Népi Felszabadító Hadsereg hajói, míg a légierő fölénye miatt a szállítórepülők bevetése szóba sem jöhetne.

Több szakértő is úgy gondolja: az amerikaiaknak ahhoz sem lenne elég erejük, hogy válaszul a kommunista ország kikötőit vegyék zár alá. Ellenben a világ más részein talán feltartóztathatnák a Kínába tartó hajókat. Például a Hormuzi-, vagy a Malaka-szorosban - nyilatkozta Fiona Cunningham, a Pennsylvania Egyetem munkatársa.

A világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, a Hormúzi-szoros. Itt halad át az olaj export negyede és a cseppfolyósított-gázszállítások harmada. Forrás: Wikipédia
A világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, a Hormuzi-szoros. Itt halad át az olaj export negyede és a cseppfolyósított-gázszállítások harmada. Forrás: Wikipédia

Más kutatók azonban úgy látják, hogy ehhez már komoly nemzetközi összefogás kellene. Egy sor ország engedélye szükséges ahhoz, hogy az amerikai flotta a felségvizeiken fogjon el Kínába tartó szállítóhajókat. Ráadásul a tengeri kereskedelem is teljesen nemzetközivé vált. A 2021. márciusában, a Szuezi-csatorna forgalmát megbénító Ever Given konténerszállító például Japánban épült és egy ottani cég tulajdonában volt, de egy tajvani vállalat bérelte, a személyzete pedig indiaiakból állt.

Kína egyre nyomasztóbb flottafölényével szemben az USA és európai szövetségesei egyrészt a minőséggel, másrészt a tengeralatti hadviseléssel tudnak versenybe szállni. Az olasz haditengerészet legújabb part menti őrhajója, a Francesco Morosini például már akkora, mint egy fregatt és azzal azonos felderítő rendszerekkel valamint fegyverzettel rendelkezik.

Az olasz haditengerészet partmenti őrhajója, a Francesco Morosini. Forrás: Wikipédia
Az olasz haditengerészet partmenti őrhajója, a Francesco Morosini. Forrás: Wikipédia

Az USA Ohio osztályú tengeralattjárói pedig akár 154 cirkáló rakétával is felszerelhetők, ami negyedével több csapásmérő fegyvert jelent, mint amit a legütőképesebb felszíni hajók képesek hordozni. Az igazi előnyt azonban a mélytengeri robotok jelentik. Mint arról az Infostart is már beszámolt: az Egyesült Államok haditengerészete nemrég kezdte meg a legújabb drón tengeralattjáró óceáni próbajáratait.

Európában is folyik tengeri drónok tervezése, bár az admiralitásokon még vita van arról, hogy valóban ezek a robotok jelentik-e a tengeri hadviselés jövőjét. Mindenesetre szorosan figyelemmel kísérik az ukránok fejlesztéseit és a drónokkal elért harci sikereit. Kevin Rowland, a Brit Királyi Haditengerészet kutató központjának vezetője arról beszélt, hogy egy flotta fenntartása olyan óriási költségekkel jár, hogy azt régen csak az igazán gazdag országok engedhették meg maguknak.

A drónok megjelenésével azonban ez az akadály elhárult és ma már egészen kis költségvetésű flották is komoly fenyegetést jelenthetnek. Azért Rowland kapitány azt is hozzá tette hogy az ukrajnai és a vörös-tengeri tapasztalatok azt mutatják: megfelelő felderítés esetén, néhány jól irányzott géppuska sorozattal hatástalanítani lehet a robotnaszádokat. Ezért ő változatlanul a hagyományos flottafejlesztés mellett van.

Ezt a videót a moszkvai védelmi minisztérium adta közre és egy támadó ukrán drón elleni harcról készült:

Ebben viszont az USA és európai szövetségeseinek lemaradása egyre ijesztőbb. A világ tengereit egykor uraló brit hadiflotta hamarosan mindössze hetven hajóval fog rendelkezni, amiből csak 16 lesz fregatt, vagy romboló. Mindeközben a kínai hadtengerészet 2022 és 2023 között harminc hajóval bővült, és ezek legalább fele nagy méretű felszíni csapásmérő egység - állítja a Pentagon. Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerző Hivatala pedig azzal számol, hogy 2035-re Kínának 50-55 százalékkal több hadihajója lesz mint az USA-nak.

Az első világháború legnagyobb tengeri ütközetének, a jütlandi csatának következményeit elemző könyvében Andrew Gordon arra következtetésre jut, hogy Nagy-Britannia flottája - a trafalgari győzelmet követően - "hosszú, békés hanyatlásnak indult". A The Economist szerint a brit történész megállapítása alighanem érvényes a mostani helyzetre is: a nyugati haditengerészetek a hidegháború után lassú, békés hanyatlásnak indultak, amelynek következményei most jelentkeznek és a kilátások rémisztőek.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×