Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.96
bux:
134272.25
2026. június 9. kedd Félix
David Cameron brit külügyminiszter a Catherine Colonna francia kül- és Európa-ügyi miniszterrel a párizsi tárgyalásaik után tartott sajtóértekezleten 2023. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Badra

Újabb katonai lépés is jöhet a húszik ellen

Újabb részletek derültek ki Washington és London legutóbbi jemeni légicsapásairól is.

Újabb katonai fellépést helyezett kilátásba a jemeni húszi lázadók ellen David Cameron brit külügyminiszter. Cameron a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent írásában úgy fogalmaz: Nagy-Britannia mindig a hajózás védelmére kel, és a jövőben is készen áll arra, hogy "a szavakat cselekvéssel támassza alá".

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó, vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett Gázában az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli térségében. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

A húszik vörös-tengeri támadásaira válaszul péntekre virradóra a brit és az amerikai fegyveres erők számos húszi katonai célpont ellen hajtottak végre légicsapásokat Jemenben. Az Egyesült Államok szombaton újabb támadásokat intézett húszi katonai létesítmények ellen.

Vasárnapi cikkében David Cameron felfedi, hogy

az Egyesült Államok kérte Nagy-Britannia segítségét a húszik elleni "korlátozott és célzott" katonai akcióhoz.

Rishi Sunak miniszterelnök az összes érvet, jogi tanácsot megfontolva, a kabinet tagjaival, katonai és hírszerzési szakértőkkel tartott konzultáció után döntött úgy, hogy a brit fegyveres erők részt vesznek a műveletben - áll a brit külügyminiszter cikkében.

Cameron szerint a brit kormánynak nem is volt más választása, mivel a húszik november 19. óta 26 támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen, és egyetlen napon, január 9-én 21 drónnal és rakétával támadták a brit királyi haditengerészet Diamond nevű rombolóját, amely a térségben járőrözik.

A tétlenség annak elfogadását jelentette volna, hogy a húszik törvénysértő, tűrhetetlen támadásaikkal következmények nélkül gyakorlatilag lezárhatnak egy életbevágó fontosságú tengeri útvonalat - írta a brit külügyminiszter.

David Cameron szerint képtelenség az a húszi állítás, hogy a támadások Izraellel és a gázai hadműveletekkel állnak összefüggésben, mivel a célba vett hajók világszerte számos célállomás felé tartottak.

Hozzátette: az Egyesült Államokkal közösen végrehajtott művelet "valamilyen mértékben degradálta" a húszik iráni támogatással kiépített támadó kapacitásait, de a szövetségesek elszánták magukat arra, hogy e támadásoknak véget vessenek, és "szavaikat cselekvéssel fogják alátámasztani".

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×