eur:
408.13
usd:
387.14
bux:
0
2024. november 14. csütörtök Aliz
A brit királyi légierő (RAF) egyik Typhoon harci repülőgépe visszatér a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontjára a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet végén 2024. január 12-re virradóan. Négy Typhoon gép Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat Jemen északnyugati térségében két húszi katonai létesítmény – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, ahonnan a brit védelmi tárca szerint felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé.
Nyitókép: MTI/AP/Brit védelmi minisztérium/RAF/Lee Goddard

Elmagyarázta London és Washington, miért mért légicsapást jemeni célpontokra

Az önvédelemhez fűződő jog alapján hajtott végre támadásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen - áll az akcióról pénteken kiadott közös közleményben.

A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett kommünikét a brit és az amerikai kormány mellett Németország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Hollandia, Dánia és Bahrein is aláírta.

A közös nyilatkozat előzményeként péntek hajnalban a brit és az amerikai fegyveres erők célzott csapásokat hajtottak végre a húszik állásai ellen. Az akcióban brit részről négy Typhoon harci repülőgép vett részt.

A Downing Street tájékoztatása szerint a közös brit-amerikai támadásokhoz Hollandia, Kanada, Ausztrália és Bahrein "nem műveleti jellegű" támogatást nyújtott.

A pénteki közös közlemény hangsúlyozza, hogy az akció előzményeként, a sorozatos figyelmeztetések ellenére a húszik jogsértő, veszélyes és destabilizáló támadásokat hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen.

A nyilatkozat kiemeli, hogy az elmúlt hetekben számos ország követelte hivatalos felhívásokban a húsziktól a támadások leállítását, és ugyanerre szólította fel a jemeni húszi lázadókat az ENSZ Biztonsági Tanácsának január 10-én elfogadott 2722-es számú határozata is.

A közlemény szerint a húszik november közepe óta kéttucatnál is több támadást intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren, és ez "nemzetközi léptékű kihívásnak" felel meg.

A precíziós ellencsapások célja az volt, hogy gyengítsék a húszik képességét a világkereskedelem és a nemzetközi hajózószemélyzetek élete elleni támadások elkövetésére a világ egyik legkritikusabb fontosságú hajózási útvonalán - áll a pénteki közös nyilatkozatban.

A kommüniké szerint a brit és az amerikai fegyveres erők az egyéni és a kollektív önvédelemhez fűződő, az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott joggal összhangban hajtottak végre közös műveletet számos célpont ellen a húszik ellenőrzése alatt álló jemeni térségekben.

A pénteki akció demonstrálta, hogy a résztvevő országok közös elkötelezettséget vállaltak a hajózás és a nemzetközi kereskedelem szabadságának, valamint a tengerészek életének megvédésére a jogsértő és indokolhatatlan támadásoktól - áll a közös nyilatkozatban.

Az aláíró országok hangsúlyozták: céljuk továbbra is a feszültség enyhítése és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren. "Legyen azonban világos az üzenetünk: nem fogunk habozni, ha emberéleteket kell megvédeni és a kereskedelem szabad áramlását kell biztosítani a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetések folytatódása esetén" - fogalmaz a pénteki közös közlemény.

(A nyitókép illusztráció: A brit királyi légierő, a RAF egyik Typhoon harci repülőgépe visszatér a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontjára a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet végén 2024. január 12-re virradóan.)

Címlapról ajánljuk
Úgy tűnik, az új állampolgársági törvénnyel is felsül a német kormány

Úgy tűnik, az új állampolgársági törvénnyel is felsül a német kormány

A jogszabály nyári módosítása azt eredményezte, hogy meredeken emelkedni kezdett az elbírálásra váró kérelmek száma és a várakozási idő is, miközben a Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint 12 millió olyan ember él Németországban, aki nem rendelkezik német útlevéllel. Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: ha az előre hozott választás eredményeként kormányra kerül a CDU/CSU pártszövetség, vélhetően visszatérnek a korábbi, sokkal szigorúbb szabályozáshoz.

Egyre többet tudni Donald Trump csapatáról, itt vannak a már ismert nevek

Sorjáznak a nevek, kivel dolgozik majd együtt Donald Trump a következő elnöksége alatt. Nyíltan migrációellenes és Izrael-barát politikusok kerülnek majd fontos pozíciókba, a legfontosabb külügyi posztokat pedig olyanok tölthetik be, akik támogatnák Ukrajnát, de nem a végletekig - mondta az InfoRádióban Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×