Infostart.hu
eur:
362.18
usd:
312.24
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A brit királyi légierő (RAF) egyik Typhoon harci repülőgépe visszatér a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontjára a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet végén 2024. január 12-re virradóan. Négy Typhoon gép Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat Jemen északnyugati térségében két húszi katonai létesítmény – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, ahonnan a brit védelmi tárca szerint felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé.
Nyitókép: MTI/AP/Brit védelmi minisztérium/RAF/Lee Goddard

Elmagyarázta London és Washington, miért mért légicsapást jemeni célpontokra

Az önvédelemhez fűződő jog alapján hajtott végre támadásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen - áll az akcióról pénteken kiadott közös közleményben.

A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett kommünikét a brit és az amerikai kormány mellett Németország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Hollandia, Dánia és Bahrein is aláírta.

A közös nyilatkozat előzményeként péntek hajnalban a brit és az amerikai fegyveres erők célzott csapásokat hajtottak végre a húszik állásai ellen. Az akcióban brit részről négy Typhoon harci repülőgép vett részt.

A Downing Street tájékoztatása szerint a közös brit-amerikai támadásokhoz Hollandia, Kanada, Ausztrália és Bahrein "nem műveleti jellegű" támogatást nyújtott.

A pénteki közös közlemény hangsúlyozza, hogy az akció előzményeként, a sorozatos figyelmeztetések ellenére a húszik jogsértő, veszélyes és destabilizáló támadásokat hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen.

A nyilatkozat kiemeli, hogy az elmúlt hetekben számos ország követelte hivatalos felhívásokban a húsziktól a támadások leállítását, és ugyanerre szólította fel a jemeni húszi lázadókat az ENSZ Biztonsági Tanácsának január 10-én elfogadott 2722-es számú határozata is.

A közlemény szerint a húszik november közepe óta kéttucatnál is több támadást intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren, és ez "nemzetközi léptékű kihívásnak" felel meg.

A precíziós ellencsapások célja az volt, hogy gyengítsék a húszik képességét a világkereskedelem és a nemzetközi hajózószemélyzetek élete elleni támadások elkövetésére a világ egyik legkritikusabb fontosságú hajózási útvonalán - áll a pénteki közös nyilatkozatban.

A kommüniké szerint a brit és az amerikai fegyveres erők az egyéni és a kollektív önvédelemhez fűződő, az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott joggal összhangban hajtottak végre közös műveletet számos célpont ellen a húszik ellenőrzése alatt álló jemeni térségekben.

A pénteki akció demonstrálta, hogy a résztvevő országok közös elkötelezettséget vállaltak a hajózás és a nemzetközi kereskedelem szabadságának, valamint a tengerészek életének megvédésére a jogsértő és indokolhatatlan támadásoktól - áll a közös nyilatkozatban.

Az aláíró országok hangsúlyozták: céljuk továbbra is a feszültség enyhítése és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren. "Legyen azonban világos az üzenetünk: nem fogunk habozni, ha emberéleteket kell megvédeni és a kereskedelem szabad áramlását kell biztosítani a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetések folytatódása esetén" - fogalmaz a pénteki közös közlemény.

(A nyitókép illusztráció: A brit királyi légierő, a RAF egyik Typhoon harci repülőgépe visszatér a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontjára a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet végén 2024. január 12-re virradóan.)

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×