Infostart.hu
eur:
361.34
usd:
315.12
bux:
153811.03
2026. szeptember 22. kedd Móric
Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (j) és demokrata párti kihívója, Joe Biden az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett első elnökjelölti vitában 2020. szeptember 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Olivier Douliery

Ezek foglalkoztatják most leginkább az amerikai választókat

Az amerikai választók számára a gazdasági kérdések mellett a külpolitika és bevándorlás volt a legfontosabb téma 2023 decemberében - derül ki az AP hírügynökség és a NORC társadalomkutató-intézet év elején közölt felméréséből.

A rendszeres közvélemény-kutatás számaiból az derül ki, hogy az amerikaiak 76 százaléka a gazdasághoz kapcsolódó kérdéseket sorolta a számára öt legfontosabb politikai téma közé, ami nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival.

A halmozódó nemzetközi válságok közepette a külpolitikát 2023. végén az emberek csaknem 38 százaléka mondta kiemelt fontosságúnak, ami azt jelenti, hogy egy év alatt – 17 százalékról – több mint kétszeresése növekedett az arányuk.

Ugyancsak többen gondolják megoldandó feladatnak a bevándorlás kezelését, mint 12 hónappal korábban, amit most 35 százalék tart problémának. Ez jelzi azt, hogy az Egyesült Államok mexikói határán rekordszámban regisztrált illegális határátlépések számai befolyásolják a választók vélekedését.

Az emberek 20 százaléka a külpolitika tengerentúli kérdéseit is a kormányzat számára kiemelt feladatnak tartja, ez az arány egy év alatt négyszeresére ugrott.

Szintén nagy mértékben növekedett azon amerikaiak aránya az AP-NORC felmérés alapján, akik az Egyesült Államok államadósságának kezelését a legfontosabb öt feladat közé sorolják.

Kedden megjelent a USA Today napilap és a Norfolk Egyetem év végén készült politikai közvélemény-kutatása, ami azt mutatja, hogy

Joe Biden elnök komoly támogatottságcsökkenést szenvedett el azon társadalmi csoportok körében, amiknek nagyrészt köszönhette győzelmét a 2020-as elnökválasztáson.

A számokból az derül ki, hogy az afroamerikai szavazóknak jelenleg 63 százaléka áll a demokrata párti elnök mögött, miközben 2020-ban a társadalmi csoport tagjainak 87 százaléka szavazott rá. A spanyolajkú szavazók körében országos szinten Donald Trump (37 százalék) jelenleg népszerűbb, mint a jelenlegi elnök (34 százalék), miközben 2020-ban még elsöprő mértékben (65 százalék) álltak a latin-amerikai származású szavazók Joe Biden mögött.

A 35 évnél fiatalabbak körében, ha most lenne a választás, szintén Donald Trump győzne a USA Today felmérése alapján. A volt elnököt a fiatal generáció tagjainak 37 százaléka támogatja, miközben a hivatalban lévő elnököt 33 százalék. Joe Biden 2020-ban a fiatalok körében meggyőző győzelmet aratott Donald Trump felett.

A számokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a Joe Bidentől elpártolt csoportok elsősorban egy lehetséges harmadik párti jelölt mögé állnának be, és nem annyira Donald Trump mögött sorakoztak fel.

A választói elkötelezettséget tekintve jelenleg a republikánus szavazók csaknem fele (44 százalék) mondta rendkívül "lelkesnek" magát a választási részvételt illetően, miközben a demokrata választóknak kevesebb mint ötöde (18 százalék).

Összességében Joe Biden elnöki tevékenységének elfogadottsága 39 százalék, a fiatalok körében 32 százalék. Ugyanakkor a demokrata párt regisztrált szavazói körében Joe Biden 74 százalékos támogatottságot élvez, és jelöltként nincs jelentős kihívója.

Donald Trump támogatottsága a republikánus párti előválasztások kezdete előtt kevesebb, mint két hete, 62 százalék, miközben a második helyen álló Nikki Haley-t a republikánus szavazók csupán 13 százaléka szavazná elnökjelöltté a novemberi választásokra – áll a USA Today napilap és a Norfolk Egyetem decemberi közvélemény-kutatásában.

Címlapról ajánljuk
Oda Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János mentelmi joga

Oda Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János mentelmi joga

A fideszes országgyűlési képviselőkkel szemben Litresics András ügyvéd tett feljelentést a „Zsolti bácsi-ügyben” közzétett és megosztott Facebook-bejegyzés és sajtótájékoztatók miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×