Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje, pénzügyminiszter (k) a jövőről szóló beszélgetésen vesz részt pártja egyik kampányrendezvényén Berlinben 2021. augusztus 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Válságtanácskozás Berlinben: a pénzhiány mellett már az idő szorításában is a kormány

Válságtanácskozásokon van túl, és válságtanácskozások előtt áll a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció. A három párt kormányzati politikusai Olaf Scholz kancellár vezényletével a páratlanul súlyos költségvetési válságból igyekeznek kiutat találni – egyelőre sikertelenül.

A német kormánykoalíciót nem csupán a pénzhiány és az idő hiánya nyomasztja, hanem támogatottságának rohamos csökkenése is. A múlt hét végén közzétett felmérés szerint a két éve hivatalban lévő Olaf Scholz a legnépszerűtlenebb német kancellár a kilencvenes évek vége óta. Nem véletlen, hogy pártja, a nagy hagyományokkal rendelkező SPD a hét végén igyekezett olyan kongresszust tartani, amelyen az egységet, az összetartást, a"jövőbelátást" és ennek keretében a koalíció politikája melletti kiállást sugallta.

A kongresszus vezérszónoka Olaf Scholz volt, aki meggyőződését fejezte ki, hogy megoldást találnak arra a 60 milliárd eurós költségvetési hiányra, amelyre az alkotmánybíróság november közepén hozott határozata nyomán derült fény. Mindez a kormányt drákói megtakarításokra kényszeríti, ami rendkívüli módon megosztja a koalíció pártjait is.

Elsősorban a szabad demokrata FDP vezetője, a pénzügyminiszter Christian Lindner híve a rendkívül szigorú, az elkövetkező évek szociális és beruházási politikájára kiható megtakarításoknak. Német politikai körökben ennek kapcsán egyre többen emlegetik a koalíció lehetséges felbomlását, amit a hét végén a szabad demokraták egyik minisztere a leghatározottabban igyekezett cáfolni. Volker Wissing szerint az FDP-nek "esze ágában" sincs elhagyni a koalíciót.

Az egység szellemében fogalmazott kongresszusi beszédében Olaf Scholz is, aki ugyanakkor főként a lakosságot igyekezett nyugtatni. Mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy nem fogják csökkenteni a jóléti kiadásokat. Arra azonban ő maga is utalt, hogy ez nem könnyű feladat, és a végrehajtásához meg kell találni a a három koalíciós párt közötti egyetértést.

A kancellár arra is ígéretet tett, hogy kormánya nem csökkenti az orosz agresszió sújtotta Ukrajna támogatását sem. Sőt – mint fogalmazott – arra is készen áll, hogy szükség esetén növelje azt.

Az első elemzések arra mutattak rá, hogy a párt kongresszusa nem vitte előre a válságos pénzügyi-költségvetési helyzet megoldását, csupán azt a célt szolgálta, hogy "lelket öltsön" a küldöttekbe és általánosságban a párt tagságába.

A koalíciós pártok közötti változatlan egyet nem értésre utal, hogy hétfő estére halasztották a legilletékesebb miniszterek Scholz kancellár vezette válságtanácskozásának újabb fordulóját. Kiszivárgott értesülések szerint

a három párt között továbbra sem közeledtek a nézetek a legfontosabb kiadáscsökkentő lépések tekintetében.

Ez vonatkozik a szociális kiadások megnyirbálására, a kilátásba helyezett adóemelésekre, az alkotmányban is is rögzített, az újabb hitelek felfüggesztését tiltó úgynevezett adósságfék ideiglenes felfüggesztésére is. Ezek az intézkedések mindenekelőtt a 2024-es költségvetés alakulását befolyásolhatják, de kihatnak a következő évek kiadásaira is. Egyedül a jövő évi költségvetés vonatkozásában legkevesebb 20 milliárd eurós hiányt kellene "eltüntetni".

A menetrend szerint lekésőbb karácsonyig a három párt között teljes egyetértésre, illetve megfelelő kormányhatározatra van szükség. Ennek nyomán pedig a parlament januárban többségi döntéssel szentesíthetné ezt.

Ebből kiindulva egy magas rangú szociáldemokrata vezető a Bild című lapnak kijelentette:

"Ha karácsonyig nem születik politikai megoldás a költségvetésről, a koalíciónak befellegzett."

Megfigyelők szerint nem véletlen az sem, hogy a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöksége megkezdte párt fő céljait összegző, úgynevezett alapprogram tervezetének vitáját. Kiszivárgott értesülések szerint a tervezet állást foglal az ország előtt álló főbb problémákkal kapcsolatban, így egyebek között a menekültválságra, valamint a közel-keleti háború nyomán az iszlámhoz fűződő viszonyra vonatkozóan is. Várható, hogy ennek részleteit hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×