Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának végén 2021. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Két párt is nemet mondott Mateusz Morawieckinek

Az új lengyel parlamentben többséget alkotó ellenzéki szövetséghez tartozó Harmadik Út, valamint a szövetségen kívüli, szintén ellenzéki Konföderáció elutasította Mateusz Morawiecki kijelölt miniszterelnök felkérését, hogy lépjenek be az új kormányba - tájékoztatta a PAP hírügynökséget Marek Sawicki, a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselője.

A Harmadik Út (Trzecia Droga) a Szymon Holownia vezette Lengyelország 2050 tömörülésből és a PSL-ből áll.

"Már megállapodtunk a miniszterelnökkel, aki a többségi koalíció miniszterelnöke, Donald Tusk. Nem folytatunk egyidejű tárgyalásokat két miniszterelnökkel. Egy dublőr nem érdekel bennünket" - mondta Sawicki, aki elárulta, hogy pártja tárgyalási ajánlatot kapott Morawieckitől.

Szerdán korábban elutasította a tárgyalásokat az Andrzej Duda államfő által kormányalakítással megbízott politkussal a szintén ellenzéki, de a négypárti ellenzéki szövetséghez nem tartozó Konföderáció is, amelynek 18 képviselője van a 460 tagú szejmben.

Andrzej Duda elnök november 13-án bízta meg Mateusz Morawieckit az új kormány megalakításával. Morawiecki közölte, hogy ehhez 7-8 napra van szüksége.

Az októberi parlamenti választásokon az eddigi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szerezte a legtöbb, 194 mandátumot, de nincs többsége a szejmben, ahol a négypárti ellenzéki koalíciónak együttesen 248 képviselője van.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×