Infostart.hu
eur:
364.21
usd:
326.28
bux:
144234.29
2026. november 10. kedd Réka
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter újabb szövetségest jelentett be

Magyarország, Szerbia és Észak-Macedónia összehangoltan fog fellépni a földgázszállításra vonatkozó tranzitdíj Bulgária általi emelésének ügyében, hogy a lépés egyik ország energiaellátását se sodorhassa veszélybe - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban.

Szijjártó Péter a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal közös sajtóértekezletén közölte, hogy miközben Szerbia hozzájárul Magyarország energiabiztonságához, vannak olyan országok, amelyek nemhogy nem segítik, de kifejezetten veszélyeztetik az ellátást.

"Miközben Szerbia, nem európai uniós tagországként, segíti energiaellátásunk biztonságát, addig van olyan európai uniós tagország, amelyik veszélyezteti. Remélem, érzik ennek a helyzetnek a meglehetős furcsaságát" - fogalmazott.

Figyelmeztetett, hogy senkinek nincs joga veszélyeztetni egy másik ország ellátásának biztonságát, márpedig szavai szerint Bulgária "legutóbbi ellenséges lépése", a földgáztranzitdíjak emelése ezzel jár Észak-Macedónia, Szerbia, illetve Magyarország vonatkozásában.

"Egy ilyen ellenséges, egyeztetés nélküli lépés, sajnos, alkalmas lehet arra, hogy kockáztassa ezen három ország energiaellátásának biztonságát, ezért Bulgáriának ez a lépése elfogadhatatlan" - vélekedett.

Kijelentette, hogy Budapest és Belgrád természetesen meg fogja védeni saját energiabiztonságát. "Mi készen állunk rá, hogy európai uniós keretek között, a kellő súlyú választ adjuk erre az ellenséges bolgár lépésre" - mondta.

Kifejtette: kötelezettségszegési eljárást kezdeményeztek az ügyben az Európai Bizottságnál, továbbá megállapodás született arról, hogy a magyar és a szerb kormány összehangolja minden lépését ebben a kérdésben.

"Észak-Macedóniát is a fedélzeten tudhatjuk, mivel az együttműködés és a koordináció velük is szoros" - tette hozzá.

A miniszter kiemelte, hogy Bulgária vitatott lépése erőteljesen megkérdőjelezi az európai szolidaritást, "a szövetségesek nem csinálnak ilyesmit egymással".

"Ráadásul a lépés ellentétes az Európai Unió szabályaival is, ez gyakorlatilag egy vám kivetését jelenti. Vámot tagországok nem vethetnek ki, az közösségi hatáskör. Ez a döntése Bulgáriának akadályozza a szabad áruforgalmat, és az Európai Unió közös kereskedelmi szabályai ellen is súlyosan vét" - mutatott rá.

Felidézte, hogy tizenhat évvel ezelőtt volt már példa hasonló esetre, akkor Olaszország vetett ki környezetvédelmi díjat az Algériából érkező földgázra. A római intézkedést Brüsszel megsemmisítette a szabályok megsértésére hivatkozva.

"Ezt várjuk el most is. Elvárjuk, hogy Bulgária visszavonja ezt az ellenséges döntést, ha pedig nem teszi, akkor elvárjuk az Európai Uniótól, hogy szerezzen érvényt az európai szabályoknak, és ne engedje egyik európai uniós tagországnak sem azt, hogy veszélyeztesse egy másik európai uniós tagország, vagy egy másik tagjelölt energiabiztonságát" - összegzett.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Közép-Európa súlyos kihívásokkal néz szembe, s ma az energiaellátás biztonsága is talán fontosabb, mint valaha.

"Épp ezért mi, magyarok, nagyon nagyra becsüljük az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek hozzájárulnak Magyarország energiaellátásának biztonságához. Szerbia megbízható szövetségesünk, olyan ország, amely segít nekünk, hogy biztonságban tudhassuk az energiaellátásunkat" - mutatott rá.

Tájékoztatása szerint idén 4,7 milliárd köbméternyi földgáz érkezett Szerbián át Magyarországra, és a kölcsönös támogatást jelzi, hogy a szomszédos ország jelenleg több mint 200 millió köbméter gázt tárol hazánkban.

Leszögezte, hogy jól halad a munka a két országot összekötő új kőolajvezeték előkészítésén, továbbá a villamosenergia-összeköttetés kapacitásának megduplázása terén is, ami 2028-ra készülhet el.

"Ennek azért is van nagy jelentősége a mi szempontunkból, mert nagy mennyiségű új villamos áramra lesz szükségünk Magyarországon az elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházások miatt" - közölte.

Címlapról ajánljuk
Ki veszi át az euró irányítását?
Két ember, két kamatpálya

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?

Sajtóértesülés: Moszkva és Kijev is engedékenyebbnek bizonyult a legújabb tárgyaláson

A kiszivárgott információk alapján az orosz és az ukrán fél is engedhet a korábban megszabott feltételeiből a háború lezárása érdekében.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.10. kedd, 18:00
Pánics Gergely
ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi részlegének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×