Infostart.hu
eur:
362.92
usd:
323.46
bux:
147691.06
2026. november 5. csütörtök Imre
Aleksandar Vucic szerb államfő (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog a Belgrádban tartott sajtótájékoztatójuk végén 2023. október 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Nagy döntés előtt Szerbia: ha nem lesz EU-csatlakozás, irány a BRICS?

A Szerb Radikális Párt szerint a délkelet-európai államnak nem az EU-ba kellene belépnie, hanem első európai országként a BRICS-csoporthoz kellene csatlakoznia. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő úgy véli, Szerbia útja az Európai Unióba vezet, de a lakosság egyre kevésbé támogatja az integrációt.

A közelgő parlamenti választások előtt a többi között azzal kampányol a Szerb Radikális Párt, hogy Szerbia hagyjon fel az európai uniós integrációval, és inkább legyen tagja a legnagyobb feltörekvő államokat tömörítő BRICS-csoportnak. „Szerbiának le kellene állítania az európai integráció katasztrofális folyamatát, és az országnak egy napon az első európai BRICS-országgá kell válnia” – közölte a párt.

Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatói Irodájának főtanácsadója azt mondta az InfoRádióban, jelenleg nem tűnik reális forgatókönyvnek, hogy Szerbia az EU-integrációt feladva a BRICS-országokhoz csatlakozzon. Emlékeztetett, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök nemrég kijelentette: amíg ő áll az ország élén, addig Szerbia folytatja az Európai Unió felé vezető utat. Azt ugyanakkor az államfő is elismerte, hogy

hazája eddig azért nem léphetett be az uniós tagállamok közé, mert erre egyelőre „nincs politikai szándék” az EU-ban.

A szakértő megjegyezte, hogy ezzel a szerb állampolgárok jelentős többsége is tisztában van.

Aleksandar Vucic – Ivica Dacic külügyminiszterrel együtt – azt is jelezte, hogy nincs realitása a BRICS-csatlakozásnak. A szerb vezetés ettől függetlenül érdekelt abban, hogy a társulással együttműködjön és külön-külön mindegyik BRICS-országgal is tárgyalásokat folytasson több gazdasági üggyel, törekvéssel kapcsolatban.

Palusek Erik elmondta azt is, hogy a szerb lakosság körében egyre kevésbé népszerű az EU-csatlakozás gondolata, folyamatosan csökken azoknak a száma, akik támogatják az uniós integrációs folyamatot. Olyannyira, hogy vissza-visszatérően negatív rekordok dőlnek meg a felméréseken.

„A szerb társadalom belefáradt abba, hogy folyamatosan csak ígérgetnek nekik és nem kerülnek be az EU-ba. Igazából megingott a bizalom”

– fogalmazott a szakértő, aki hozzátette: olyan követelményeket támasztottak az uniós tagság feltételeként, melyeket nem tudnak vagy nem hajlandók teljesíteni a szerbek.

Palusek Erik arról is beszélt, hogy a nyáron fellángolt szerb–koszovói konfliktus sem könnyíti meg Szerbia európai uniós integrációját. Belgrád egyelőre kivár, sok függ attól, hogy a jövőben milyen geopolitikai és gazdasági mozgolódások, események történnek majd a régióban és a világban.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a parlament feloszlatását követően előre hozott választást írt ki december 17-re. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen. „Olyan időket élünk, amikor arra van szükség, hogy mindannyian egységesek legyünk a létfontosságú nemzeti és állami érdekek megőrzéséért folytatott harcban. Olyan idők ezek, amikor Szerbia számos nyomásnak lesz kitéve a Koszovóval fenntartott kapcsolata, de más, regionális és világot érintő kérdések miatt is” – jelentette ki az államfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Csütörtök délután tartja következő ülését az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság a parlamentben. A testület még a letartóztatása előtt beidézte Matolcsy György korábbi jegybankelnököt és Varga Mihályt, az MNB jelenlegi vezetőjét. Az előzetes letartóztatásban lévő Matolcsyt ma biztos nem hallgatja meg a bizottság, a védője viszont a hírek szerint beszámol az álláspontjáról, második napirendi pontként pedig Varga Mihály személyesen beszél a képviselők előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×