A dél-afrikai johannesburgi csúcstalálkozó előtt kevesen számítottak arra, hogy a csúcson majd hivatalosan megneveznek új tagországokat. Az érdeklődés óriási volt, több, mint két tucat ország jelezte a csatlakozási szándékát. Végül, a csúcs egyik meglepetéseként, az öt eddigi BRICS ország vezetője úgy döntött, hogy már a johannesburgi csúcstalálkozón megnevezi az újonnan csatlakozó országokat. Ez alapján pedig elképzelhető, hogy a formációnak új elnevezést kell találnia, hiszen 6 új tagállammal bővül az eddig Kínát, Oroszországot, Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát tartalmazza a csoport - mondta el az InfoRádiónak Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A külpolitikai szakértő szerint a változás jelentőségét mutatja az is, hogy váratlanul gyors ütemű és nagy léptékű lett a BRICS tagsági körének a bővítése, hiszen a hat új tag tagsági jogviszonya teljeskörűen lép életbe 2024. január 1-jétől. Ráadásul a BRICS létrehozta a partnerországi státuszt is azon országok számára, amelyek jelentkeztek, de nem nyerték el most a tagságot. Ez pedig azt sugallja, hogy a közeli jövőben még nyitva marad a kapu a további új csatlakozók belépéséhez.

A bővülés várhatóan mindenképpen változást hoz majd a belső működésében is

- tette hozzá a külügyi intézet kutatója.

"A szervezet eddig is egy olyan érdekes formáció volt, ahol a tagok között komoly érdekellentétek is feszültek. Elegendő csak Kínára és Indiára gondolni. A hat új taggal még sokrétűbb, még színesebb lett ez a csoportosulás. További olyan országokat vettek fel, mint például Szaúd-Arábia és Irán, akik történelmileg nincsenek jóban egymással. Vagyis csökkent annak az esélye, hogy a csoporton belül elmélyüljön az együttműködést" - mondta Goreczky Péter.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte, hogy az új tagok belépésével biztosan további lendületet kapni az a folyamat, amely során a BRICS egyre inkább a fejletlen és fejlődő országok képviselőjeként pozicionálja magát. Ezt igazolja az, hogy a csúcstalálkozó záródokumentuma alapján a BRICS egy olyan platformként szándékozik majd működni, ami annak az elősegítésén dolgozik, hogy a jelenlegi világrendet és az azt jelképező nemzetközi szervezeteket és struktúrákat úgy lehessen átalakítani, hogy az a fejletlen és fejlődő országok igényeinek jobban megfeleljen. Ez azt jelenti, hogy nem egyfajta ellenpólus irányába mennének el, hanem inkább egy újfajta együttműködési mechanizmus, vagy platform irányába. A BRICS kibővítése mindenképpen egy olyan komoly kihívás,

amelynek a célja a jelenlegi nemzetközi rendszer átalakítása.

Ezért a labda most a Nyugat térfelén pattog. Valamit reagálnia kell - tette hozzá Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.