Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.46
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Andrzej Duda lengyel elnök varsói sajtóértekezlete a 2022. november 16-ára virradó éjszaka. Előzőleg robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodówban és két ember életét vesztette. Sajtóhírek szerint két rakéta csapódott be a falu egyik gabonasilójába, miközben Oroszország folytatja háborúját Ukrajna ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Andrzej Duda: két komoly kormányfőjelölt van

Az október 15-i lengyel parlamenti választások után két komoly kormányfőjelölt van, mégpedig Mateusz Morawiecki jelenlegi és Donald Tusk volt miniszterelnök - jelentette ki csütörtöki sajtókonferenciáján Andrzej Duda elnök, összefoglalva az előző napokban folytatott kormányalakítási egyeztetéseket.

A parlamentbe bejutott tömörülések vezetőivel tartott konzultációkból kiderült, hogy "két komoly kormányfőjelölt van, valamint két politikai csoport, amely azt állítja, hogy parlamenti többséggel rendelkezik" - mondta el az államfő.

Kifejtette: az egyik csoportot a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett jelenlegi kormánytábor képezi, amely a legjobb választási eredményt érte el. Ennek képviselői az egyeztetésen arról tájékoztatták Dudát, hogy Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnök a jelöltjük.

A PiS politikusai arra számítanak, hogy olyan parlamenti többséggel rendelkeznek majd, amely lehetővé teszi Morawiecki, valamint az általa vezetett kormány összetételének támogatását

- számolt be Duda.

A most ellenzéki Polgári Koalícióból (KO), valamint a Lengyel Parasztpártból (PSL), a Lengyelország 2050 pártból és az Új Baloldal tömörülésből álló tömb pedig Donald Tuskot, a KO-t vezető Polgári Platform (PO) elnökét nevezte meg közös jelöltnek - erősítette meg az államfő.

Aláhúzta: a lengyel demokrácia történetében először áll fenn olyan helyzet, hogy az egyik tömörülés megnyerte a választásokat, más tömörülések pedig azt állítják, hogy ők rendelkeznek a győztes tömörülés nélküli többséggel.

Felidézte egyúttal: a lengyel szokásjog szerint az elnök eddig mindig a győztes tömörülés jelöltjét bízta meg kormányalakítással.

Elmondta:

az ellenzéki tömörülések azt közölték vele, hogy még nincs koalíciós szerződésük, "ezért még nem lehet felelősségteljesen megnevezni konkrét személyeket, amelyeket a miniszteri posztokra jelölnek".

Az alkotmány "szerencsére még időt biztosít" arra, hogy egyes tömörülések, egyes jelöltek döntsenek az említett témákban - jelentette ki Duda. Rámutatott: a jelenlegi parlamenti ciklus november 12-én ér véget, és nem áll fenn olyan kivételes helyzet, amely miatt ezt le kellene rövidíteni.

Ezért az elnök "előzetesen azt tervezi", hogy az alkotmányos rend szempontjából első lehetséges időpontra, november 13-ra hívja össze a parlament alakuló ülését.

Duda arról biztosította a pártokat, hogy betartja az összes alkotmányos szabályt és időpontot, és a folytatódó kormányalakítási tárgyalások során nyitott további egyeztetésekre is.

A PiS 194 mandátummal rendelkezik a 460 fős szejmben. Az ellenzéki tömb négy tömörülésből, azaz összesen 11 pártból áll, és együttesen 248 mandátummal rendelkezik. Nyilatkozatai szerint egyik táborral sem kíván koalícióra lépni a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció, amely 18 mandátumot szerzett az alsóházban.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×