Infostart.hu
eur:
379.61
usd:
322.07
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Afgán férfiak túlélőket keresnek az előző napi földrengés után a nyugat-afganisztáni Herát tartomány egyik településén, Zenda Janban 2023. október 8-án. A hivatalos adatok szerint több mint kétezer ember halt meg az előző napi heves földrengésben Afganisztán nyugati részén.
Nyitókép: MTI/AP/Omid Haqjoo

Rengeteg halottja van az afganisztáni földrengésnek

A vasárnap közzétett új hivatalos adatok szerint több mint kétezer ember halt meg abban a heves földrengésben, amely szombaton sújtotta Afganisztán nyugati részét, jelentős károkat okozva.

Zabihullah Mudzsahid tálib kormányszóvivő az X közösségi portálon a helyi katasztrófavédelmi ügynökségre hivatkozva azt írta: "2053 mártír halt meg 13 faluban. 1240 ember megsérült. 1320 ház teljesen megsemmisült".

A 6,3-as erősségű földrengést, amely szombaton Herát városától 30 kilométerre északnyugatra történt, nyolc erős utórengés követte.

A Zindadzsan körzetben lévő Szarboland faluban házak tucatjai dőltek romba - számolt be az AFP újságírója szombatra virradó éjszaka.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint Herát tartomány legalább tizenkét falujában több mint 600 ház semmisült meg vagy rongálódott meg részlegesen; 4200 embert érintett valamilyen módon a földrengés.

Az összes ház összedőlt, vannak családok, amelyekről nincs hírünk - mondta egy túlélő, a 42 éves Basír Ahmad.

A WHO szombaton arra figyelmeztetett, hogy "az áldozatok száma várhatóan emelkedni fog a keresési és mentési műveletek folytatásával".

Az Afganisztán kulturális fővárosának számító Herátban az első rengés után sok lakos és boltos elmenekült az épületekből.

A közép-ázsiai országot gyakran sújtják földrengések, különösen a Hindukus hegységben, közel ahhoz a ponthoz, ahol az eurázsiai és az indiai tektonikus lemezek találkoznak.

Tavaly júniusban egy 5,9-es erősségű földrengés, amely az elmúlt közel 25 év legsúlyosabb földrengése volt Afganisztánban, több mint ezer ember halálát okozta, és több tízezer embert tett hajléktalanná az elszegényedett délkeleti Paktika tartományban.

Afganisztán már most is súlyos humanitárius válsággal küzd, amióta a tálibok 2021-ben visszatértek a hatalomba, és ezt követően kivonták a nemzetközi segélyeket az országból.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×