eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Iranian female human rights activist, Narges Mohammadi, looks on while attending a session in the former office of the Defenders of Human Rights Association in central Tehran, Iran on November 19, 2007. The group of 16 experts expressed grave concerns that Ms. Mohammadi appears to have contracted COVID-19 in Zanjan Prison. Ms. Mohammadi has been in detention since 2015 on charges that stem from her human rights work. She received a combined 16-year prison sentence in May 2016, of which she will need to serve 10 years under Iranian law, According to the office of the High Commissioners of the United Nations Human Rights. (Photo by Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images

Megvan, ki kapja idén a Nobel-békedíjat

Nargesz Mohammadi iráni aktivista, újságíró kapja idén a Nobel-békedíjat "a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért" - jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.

Nargesz Mohammadi ismert emberi jogi aktivista Iránban, a halálbüntetés egyik harcos ellenzője. Korábban mérnökként és újságíróként dolgozott, majd az időközben betiltott Emberi Jogok Védelmezőinek Központja nevű szervezet szóvivője lett. 2018-ban Szaharov-díjjal jutalmazták munkásságát.

Nargesz Mohammadit tavaly novemberben tartóztatták le, miután részt vett egy megemlékezésen, amelyet a 2019-es tüntetések egyik áldozatának szerveztek. Elfogása során bántalmazták, majd azt mondták neki, hogy életbe lépett 30 hónap börtönt és 80 korbácsütést előíró büntetése, amelyet 2021. május 22-én szabott ki rá egy teheráni bíróság. Ez nemzetközi felháborodást váltott ki.

Mohammadi többször állt bíróság előtt az elmúlt években. 2016-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték az iszlám köztársaság biztonságának veszélyeztetése, kormányellenes propaganda terjesztése, valamint illegális csoport létrehozása és működtetése miatt, de idő előtt, 2020 végén elengedték.

Az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett

az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek.

A tüntetők "Nő - Élet - Szabadság"-mottója jól kifejezi Nargesz Mohammadi elkötelezettségét és munkáját - fogalmazott a Nobel-bizottság a nobelprize.org honlapon megjelent indoklásban.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A Nobel-békedíjjal járó érem különbözik a többitől: előlapján más szögből látható a díjalapító portréja, hátlapján három egymást ölelő férfialak áll a latin "Pro pace et fraternitate gentium" (A békéért és népek testvériségéért) felirat alatt, az érme oldalába vésik bele az évet és a díjazott nevét. A díjjal járó pénz összege idén 11 millió svéd korona (370 millió forint), a kézzel írott, norvég nyelvű diplomán a Stockholmban kihirdetett díjaktól eltérően nem szerepel az indoklás.

A díjjal 11 millió svéd korona (368 millió forint) is jár. A Nobel-békedíjat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×