eur:
411.85
usd:
393.01
bux:
79969.66
2024. november 25. hétfő Katalin
Autósok igazoltatására kirendelt koszovói rendőrök az észak-koszovói Banjska falunál 2023. szeptember 25-én. Szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek szeptember 24-re virradóan koszovói rendőrökre támadtak Banjskában. A tűzharcban egy rendőr meghalt, három megsebesült, három támadót lelőttek, kettőt megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A rendőrség több száz fegyvert, továbbá katonai felszereléseket talált a falu egyik lakóházában és több járműben.
Nyitókép: MTI/EPA/Djordje Savic

Szakértő: ez már csak „tűzoltás” Belgrád és Pristina között

Nem csitul a feszültség Szerbia és Koszovó között. Hétfőn a szerb védelmi miniszter azt mondta, ha parancsot kap, a szerb hadsereg belép Koszovó területére, a koszovói külügyminiszter pedig úgy fogalmazott: Belgrád ugyanúgy viselkedik, ahogyan Oroszország Ukrajna megtámadása előtt. Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.

Annak, hogy Belgrád katonai erőt vessen be Koszovóval szemben, esetleg szerb csapatok vonuljanak be Koszovóba, nincs realitása, ugyanis egy ilyen szcenárióban a NATO-val néznének szembe – fogalmazott az InfoRádióban Németh Ferenc, hozzátéve: Szerbia sem politikailag, sem katonailag, sem gazdaságilag nem engedheti meg magának, hogy háborúba sodródjon. „Nem elsősorban a koszovói hadsereggel, hanem kvázi annak szerepét betöltő NATO-erőkkel, vagyis az Észak-atlanti Szövetség parancsnoksága alatt működő békefenntartókkal" – mondta.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a szeptember 24-i események – amikor Észak-Koszovóban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között –, illetve az utóbbi napok történései – a szerb hadserege jelentős része a koszovói–szerb határ közelében állomásozik – a helyi szerbek, illetve helyi koszovói albánok biztonságérzetét jelentősen lecsökkentette, és „vészjósló hullámokat” küldtek az egész nemzetközi közösségnek, elsősorban az EU és az Egyesült Államok számára. Magyarán, hogy Szerbia és Koszovó nem tudja garantálni a stabilitást, a békét és a biztonságot a Nyugat-Balkánon – magyarázta.

Mindenesetre a szerb védelmi miniszer minap úgy fogalmazott, hogy Koszovóban nyomást gyakorolnak a szerbekre, és el akarják üldözni őket a szülőföldjükről. Németh Ferenc szerint ez nem valós alapokon nyugvó megállapítás; szerinte sem vitás, hogy az Észak-Koszovóban élő szerbek szép lassan elvándorolnak, de ennek hátterében nem politikai, hanem inkább gazdasági okokat lát. „A munkanélküliség miatt döntenek inkább úgy, hogy a jobb megélhetés érdekében Koszóvón és Szerbián kívül keresnek új lakóhelyet” – fogalmazott a kutató, nem kizárva annak lehetőségét sem, hogy a már említett események hatására mind a koszovói szerbek, mind pedig a koszovói albánok is dönthetnek úgy, hogy a saját biztonságuk érdekében távoznak erről a területről.

Németh Ferenc szerint Aleksandar Vucic hétvégi nyilatkozata alapján nincs kétség afelől, hogy a szerb elnök számára a "vörös vonal" Koszóvó függetlenségének elismerése, illetve az hogy Koszóvó az ENSZ tagja legyen. Ez két olyan aspektus, amit a jelenlegi belgrádi vezetés nem hajlandó biztosítani. Németh Ferenc ugyanakkor a jelenlegi konfliktusra terhelt helyzet kezdetét nem 2008-ra, Koszóvó függetlenségének egyoldalú kinyilvánításának időpontjára datálja, hanem inkább 2015-16-ra, ekkortól váltak „már-már epizodikusan visszatérővé a különféle válságjelenetek”, időről időre megszakadnak a Belgrád–Pristina dialógusok, amik már nem arról szólnak, hogy a felek próbálják normalizálni a kapcsolatukat, hanem arról, hogy a válságjeleneteket próbálják deeszkalálni, de ez a folyamat sem sikerül. Sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok közbenjárásával – tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Kétéves mélypontra ütötték a forint, próbál talpra állni

Kétéves mélypontra ütötték a forint, próbál talpra állni

Arra a hétvégi bejelentésre, hogy Scott Bessentet jelöli amerikai pénzügyminiszternek Donald Trump megválasztott elnök, eséssel reagáltak az amerikai államkötvény hozamok és a dollár, ugrással a határidős részvényindexek és a feltörekvő piaci fizetőeszközök, és mindez a forintnál is ugrást okozott a dollárral szemben. Hétfőn délelőtt aztán a forintot új kétéves mélypontra ütötték az euróval szemben 412,5-nél, amelyből igyekszik talpra állni a magyar fizetőeszköz. A német Ifo-index a vártnál gyengébbeb sikerült, ez sem segít most a forintnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×