Infostart.hu
eur:
378.61
usd:
321.55
bux:
125056.6
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Bóka János/Facebook

Bóka János: az ukrán hatóságok már értik, de…

Hegyi-Karabah: Budapest nem támogatja a Baku elleni szankciókat címmel jelent meg interjú Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel a Le Point című francia hetilap internetes oldalán.

A tárcavezető a hegyi-karabahi helyzet kapcsán elmondta: Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely fenntartja a párbeszédet a felek között a konfliktus enyhítése és a békés megoldáshoz való visszatérés érdekében.

„Sajnálatosnak tartom, hogy a hegyi-karabahi helyzet ilyen mértékben eszkalálódik. Sajnálatos, hogy katonai erő alkalmazása történt. Szeretnénk látni a helyzet enyhülését a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Uniónak szerepet kell játszania a feszültség csökkentésében és amennyire lehetséges, meg kell kísérelnie közvetíteni a felek között. Ennek érdekében az Európai Uniónak meg kell őriznie közvetítői pozícióját ezért, hogy mindkét féllel tárgyalhasson” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint a szankciók viszont nem vezetnének a feszültség enyhítéséhez.

„A szankciók biztos, hogy nem fogják visszafordítani a folyamatot”

– vélte a miniszter. „A folyamat csak a regionális stabilitás helyreállításán és az alapvető jogok, mégpedig a nyelvi és kulturális jogok szavatolásán keresztül fordítható vissza” – tette hozzá. Mindez szerinte azonban csak az összes érdekelt féllel folytatott párbeszéd és elköteleződés révén lehetséges.

Az uniós költségvetés felülvizsgálatát illetően Bóka János emlékeztetett arra, hogy Magyarország jelenleg nem fér hozzá a helyreállítási alapból származó európai forrásokhoz, miközben az Európai Bizottság a kiadások növelését javasolja a helyreállítási alap kamatlábainak fedezésére, a kohéziós alapokhoz pedig nagyon korlátozottan fér hozzá, miközben az Európai Bizottság az Ukrajna újjáépítésre és előcsatlakozásra szánt források jelentős növelését javasolja.

Ilyen körülmények között „nagyon nehéz amellett érvelni, hogy Magyarországnak nagyobb mértékben kellene hozzájárulnia az uniós költségvetéshez,

miközben nagyon korlátozottan fér hozzá az uniós forrásokhoz” – hívta fel a figyelmet a miniszter. Jelezte azt is, hogy mielőtt Magyarország véleményt alkot a javaslatról, a politikai kontextuson szeretne munkálkodni, ami „nagyobb mozgásteret biztosít számunkra ahhoz, hogy pozitív szerepet játsszunk a folyamatban”.

A Európai Unió Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárását a miniszter szerint „politikai eljárásként” kell elemezni. Úgy vélte, hogy az Európai Bizottság politikai engedményekre törekszik, de ezeket azért nagyon nehéz meghatározni, mert folyamatosan változnak. „Mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem hozza meg a politikai döntést a válság megoldására, nehéz lesz technikai megoldásokat találni. Ha viszont az Európai Bizottság meghozza a politikai döntést a megoldásról, könnyű lesz a technikai megoldásokat is megtalálni” – hívta fel a figyelmet.

A tárcavezető kiemelte: „Magyarország konstruktív módon vesz részt ezekben a megbeszélésekben” még akkor is, ha az álláspontja szerint „mindezen eljárások jogalapja nem szilárd”, de „a jelenlegi geopolitikai helyzetben az Európai Unió egységét rendkívül fontosnak” tartja. Bóka János szerint Magyarország ezért úgy járul hozzá ehhez az egységhez, hogy annak ellenére részt vesz ezekben az eljárásokban, hogy fenntartásai vannak azokkal kapcsolatban.

Az Európai Unió bővítési politikáját illetően - amit „az egyik legsikeresebb politikának tart” – a tárcavezető leszögezte: Magyarország továbbra is támogatja azt, amíg a tagjelölt országok érdemein alapuló csatlakozási szabályokat megtartják.

Az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt megvitatandó kritériumok közül a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet a miniszter. Ezen a téren szavai szerint Magyarország „kézzelfogható előrelépést” szeretne látni és azt, hogy Ukrajna végrehajtja a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását minden területen annak érdekében, hogy a magyar kisebbség visszakapja azokat a jogait, amelyeket 2015-ben élvezett. Bóka János úgy látja, hogy az ukrán hatóságok már értik, hogy párbeszédet kell folytatniuk a magyar kisebbséget képviselő szervezetekkel, de a „párbeszédre irányuló valódi politikai akaratot még ellenőrizni kell”.

A migrációt illetően Bóka János elismerte, hogy „európai problémáról” van szó, amihez „az európai megoldást konszenzusos alapon kell megtalálni”. Álláspontja szerint az európai migrációs politika kiindulópontja az Európai Unió külső határainak védelme, amihez a harmadik országokkal való partnerségre is szükség van. Példaként említette Magyarország és Szerbia kapcsolatát, ahogy ezt javasolja Olaszország Tunéziával és más partnerországokkal is, amit Magyarország „teljes mértékben” támogat.

A miniszter az európai szolidaritás fogalmát illetően a helyes értelmezés fontosságát emelte ki.

„Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió külső határainak védelme is az európai szolidaritás egyik megnyilvánulása, amit alapvetőnek kell tekinteni” – mutatott rá. Úgy vélte, hogy amíg az Európai Bizottság nem tekinti az európai szolidaritás részének az EU külső határainak védelmét és nem támogatja azok fizikai infrastruktúrájának kiépítését, „nagyon nehéz európai migrációs politikát” kialakítani.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×