Infostart.hu
eur:
390.04
usd:
332.74
bux:
109333.41
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Rishi Sunak új brit miniszterelnök beszédet mond a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2022. október 25-én. Rishi Sunakot, brit Konzervatív Párt új vezetőjét III. Károly király hivatalosan megbízta a kormányalakítással ezen a napon.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

"Vlagyimir Putyinhoz hasonló diktátorokról" beszélt a brit kormányfő

Rishi Sunak is azt pártolja, hogy Nagy-Britannia minél nagyobb mértékben fedezze energiaigényeit tengeri szélerőművekkel vagy nukleáris energia felhasználásával

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint azért volt szükség a legnagyobb, művelés alatt még nem álló brit tengeri nyersolajlelőhely kiaknázásának engedélyezésére, mert a gyerekek nem nőhetnek fel úgy, hogy energiaellátási biztonságuk Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonló "külföldi diktátoroktól függ".

Sunak a BBC brit közszolgálati televízió skóciai adásának nyilatkozva csütörtök este kijelentette: ő is azt pártolja, hogy Nagy-Britannia minél nagyobb mértékben fedezze energiaigényeit tengeri szélerőművekkel vagy nukleáris energia felhasználásával, de az átmeneti időszakban a szénhidrogén-alapú energiahordozókat is import helyett hazai forrásból kell beszerezni.

A brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként a Nagy-Britanniát megillető északi-tengeri szénhidrogénvagyon kitermelésének szabályozásáért felelős felügyeleti szerv (North Sea Transition Authority, NSTA) engedélyezte a kitermelés megkezdését a skóciai Shetland-szigetektől északnyugatra fekvő Rosebank lelőhelyen.

A koncesszió két tulajdonosa, a norvég állami tulajdonban lévő Equinor és a Londoni Értéktőzsdén jegyzett brit Ithaca Energy várhatóan 2027-től lát hozzá az olajmező kiaknázásához.

Az Északi-tenger és az Atlanti-óceán földrajzi határvidékén fekvő Rosebank az eddigi feltáró vizsgálatokra alapozott becslések szerint 300-500 millió hordó nyersolajat rejthet. Az Equinor jelenleg 325 millió hordónyi olaj kitermelését tervezi a mező alatti tengeri talapzatból.

A lelőhely művelésének engedélyezési eljárását folyamatos tiltakozások kísérték a környezetvédő csoportok részéről.

A konzervatív párti brit kormány azonban már korábban jelezte, hogy a brit gazdaság energiaimport-függésének csökkentése végett több száz új északi-tengeri olaj- és földgázkitermelési engedély kiadását tervezi, azzal együtt is, hogy meghirdetett célja változatlanul a brit gazdaság nettó karbonsemlegessé válása 2050-re.

Rishi Sunak az új kitermelési engedélyek tervének néhány héttel ezelőtti bejelentésében úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió óta minden eddiginél fontosabbá vált Nagy-Britannia energiaellátási biztonságának megőrzése, és ebben kulcsszerepük van az északi-tengeri lelőhelyeknek.

Sunak az új engedélyek tervéről szóló parlamenti tájékoztatójában is azt mondta: az elsődleges cél az, hogy "Nagy-Britanniából lehessen fedezni Nagy-Britannia energiaigényét", mindenekelőtt azért, hogy "a Putyinhoz hasonló zsarnokok" a jövőben ne használhassák zsarolásra alkalmas fegyverként az energiahordozókat.

Címlapról ajánljuk
Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben
Tudósítónktól

Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben

Az incidens során sem az utasok, sem a személyzet nem került veszélybe, a repülőgépet azonban biztonsági okokból ideiglenesen földre parancsolták. Robert Fico ennek ellenére részt vett a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szóló szerdai esti csúcstalálkozón.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Putyin kemény fenyegetést küldött, százezres hadsereget von össze Moszkva a NATO elleni támadáshoz – Háborús híreink csütörtökön

Putyin kemény fenyegetést küldött, százezres hadsereget von össze Moszkva a NATO elleni támadáshoz – Háborús híreink csütörtökön

Oroszország katonai eszközökkel fogja „felszabadítani” területét, ha Ukrajna és „gazdái” elutasítják a párbeszédet – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium kiterjesztett ülésén. Oroszország több mint 360 ezer katonát vont össze Európa keleti határainál, ami szakértők szerint a modern európai történelem egyik legkritikusabb időszakát vetítheti előre 2026-ra - írta meg az Express. Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×