Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Ukrán katona Igla rakétavetővel az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Roman Chop

Amerikai összegzés: rosszul állnak az ukránok a frontokon, képtelenek előre jutni

Az idei, kilenc hónapon át tartó véres harcok ellenére az év eleje óta kevesebb mint 800 négyzetkilométernyi terület cserélt gazdát - írja a The New York Times, amely szerint ez az ukránok egyértelmű kudarca.

Az amerikai lap számításai szerint Oroszország az év elejéhez képest 300 négyzetkilométernél nagyobb területtel rendelkezik Ukrajnában - írja a Portfolio.

Kijev 230 négyzetkilométert szabadított fel (főként délen), míg Oroszország mintegy 532 négyzetkilométert foglalt el idén (Bahmutot, illetve Kremmina-Kupjanszk közötti térséget), vagyis összesen 0,08 százaléknyi változás következett be Ukrajna egész területéhez viszonyítva.

Egy ilyen elhúzódó patthelyzet azonban egyáltalán nem kedvez Kijevnek, ugyanis csökkentheti az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás intenzitását, továbbá Ukrajnának jelentősen kisebb kapacitásai vannak emberállomány tekintetében Moszkvánál - áll a lap elemzésében.

Marina Miron, a londoni King's College hadtudományi kutatója szerint az orosz hadsereg ahelyett, hogy gyors győzelmekre törekedne, inkább úgy tűnik, hogy kényelmesen tartja a már ellenőrzött területeket. Lényegében ki akarják fárasztani az ukránok és azt várják, hogy a Nyugat felhagyjon a támogatással.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×