Infostart.hu
eur:
364.6
usd:
325.16
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Leo Varadkar ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten Kijevben 2023. július 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Lehordta az ukrán elnök az ENSZ-t - az ENSZ-ben

Az ENSZ Közgyűlésének terme sok háborút látott már, de a szervezet nem bizonyult aktív védelmezőnek agressziók esetében - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ 78. ülésszakán elmondott beszédében kedden.

Az ukrán államfő, aki az országát érintő háború kitörése óta először szólalt fel személyesen a világszervezet székházában, Oroszországot azzal vádolta, hogy Ukrajna elleni háborújában fegyverként használja fel az élelmiszert, az energiát, valamint a gyerekeket azáltal, hogy családjuktól elragadva őket, rajtuk keresztül gyakorol nyomást a szülőkre.

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek támogatták a Fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló nemzetközi kezdeményezést, valamint a Gabonát Ukrajnából programot.

Országa béketervéről kijelentette, az a terv annak az esélyét teremti meg, hogy a modern történelemben első alkalommal egy agressziót a megtámadott fél feltételei alapján zárjanak le. Hozzátette, hogy a békeformulát részben, vagy egészében a világ 140 országa támogatja.

Joe Biden, amerikai elnök az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: azért kell kiállni az Ukrajna ellen történt nyílt agresszió ellen, hogy a jövő agresszorait elriasszák a hasonló cselekedetektől.

Az Egyesült Államok elnöke az ukrajnai háborúról szólva úgy vélte, hogy Oroszország azt gondolja, a világ belefárad és hagyni fogja az agresszió folytatását Ukrajnával szemben, éppen ezért az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei folytatják a támogatást Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának, és szabadságának védelmében.

Joe Biden az Egyesült Államok változatlan támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjainak bővítésére irányuló törekvéseket, és kijelentette, tovább folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a testületben további hangok kapjanak teret. Sürgette a nemzetközi pénzügyi intézmények forrásainak növelését annak érdekében, hogy azok az alsó-közepes jövedelmű országok támogatását bővíthessék, emellett sürgette a Kereskedelmi Világszervezet reformját.

Az ENSZ Közgyűlésében kedden mondta el beszédét Andrzej Duda lengyel államfő is, aki a hódítás logikájának és határok erőszakos megváltoztatásának megállítását sürgette. Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban kijelentette, hogy annak véget kell vetni, nem szabad "befagyott háborúvá" válnia, ami véleménye szerint csak akkor lehetséges, ha visszaáll Ukrajna teljes területi egysége nemzetközileg elismert határain belül.

Ebrahim Raiszi iráni elnök felszólalásában kulturális apartheiddel vádolta a nyugati országokat, és kirekesztéssel, amikor azok iszlám jelképek és vallási szokások ellen hoznak intézkedéseket a szólásszabadság nevében. A perzsa állam vezetője szerint az ilyen lépésekkel a nyugat identitásválságáról akarják elterelni a figyelmet.

Az ENSZ 78. ülésszakának magas szintű politikai hetén a világ állam és kormányfői, illetve kormányainak képviselői vesznek részt, és azon az országuk számára kiemelt ügyeket vázolják fel a világszervezet Közgyűlése előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: zárnak a szavazóhelyiségek, mutatjuk az első eredményeket – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: zárnak a szavazóhelyiségek, mutatjuk az első eredményeket – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be Kentuckyban és Indianában. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×