Scholz nyilatkozata sérti a szuverén államok egyenlőségének elvét, amelyet a jószomszédi viszonyról szóló, 1991-ben kötött lengyel-német megállapodásban rögzítettek - írta Rau a közösségi médiában. "A Lengyelországban folytatott eljárások nyilvánvalóan nem tartoznak a német kancellár hatáskörébe" - hangsúlyozta. Úgy vélte: az ügyben tett német nyilatkozatok "arra utalnak", hogy beavatkoztak "a lengyel állam belügyeibe, valamint a Lengyelországban zajló választási kampányba".

Rau a jó kétoldalú kapcsolatok nevében felszólította Scholzot, hogy tartsa tiszteletben Lengyelország szuverenitását, és "tartózkodjon a kétoldalú kapcsolatoknak ártó nyilatkozatoktól".

A lengyel diplomácia vezetője arra reagált, hogy Scholz szombaton kijelentette: a lengyel hatóságok által "pénzért kiállított vízumok" miatt Berlin megbeszéléseket akar folytatni a varsói vezetéssel. A Lengyelországba belépő menedékkérőket ott kell regisztrálni, és kérelmüket ott kell elbírálni, a "vízumbotrányt" pedig ki kell vizsgálni - jelentette ki a kancellár, és jelezte: a lengyelországi fejlemények határigazgatási lépésekre kényszeríthetik Németországot.

Pénteken

a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy az ügyészség eljárást folytat 268 vízumkérelem korrupciógyanús elbírálása miatt.

A lengyel ellenzék viszont több százezer szabálytalanul kiadott vízumot emleget a választási kampány során.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter hétfőn a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban "mikromértékűnek" nevezte a 268 vízumot érintő ügyet. A német kancellár számára viszont nem a tények fontosak - jelentette ki -, mivel ő Donald Tusk volt kormányfőt, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökét akarja támogatni, azt szeretné, hogy a választások után ő legyen a miniszterelnök.

A szeptemberi felmérések átlaga szerint a Jog és Igazságosság jelenlegi kormányfrakció a szavazatok 37 százalékát kapná, ha most tartanák a választásokat. A PO vezette Polgári Koalíció 29,5 százalékra tenne szert.

Bejutna a parlamentbe még a voksok 10,5 százalékával a nemzeti és újliberális pártok alkotta szövetség, a Konföderáció (Konfederacja), valamint az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű tömörülés és a Harmadik Út nevű koalíció, amelyet a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 alkotnak. Az utóbbi két tömörülésnek 10-10 százalékos a támogatottsága.