Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Joe Biden amerikai elnök beszéde közben tapsol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitáján a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/AP/Seth Wenig

Újabb katonai szállítmányok indulnak a tengerentúlról Ukrajnába

Egy 325 millió dolláros újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára Joe Biden amerikai elnök - közölte az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint csütörtökön.

A csomag többek között légvédelmi rendszereket és tüzérségi lőszereket tartalmaz, de a Kijev által kért ATACMS-rakéták, melyek hatótávolsága 300 kilométerig terjed, nincsenek benne.

Az új katonai segélycsomagot Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatása alatt jelentették be. Az ukrán elnök előzőleg Joe Biden elnökkel, Lloyd Austin védelmi miniszterrel és az amerikai kongresszus tagjaival találkozva további támogatásért folyamodott.

Amerikai kormányzati adatok szerint a háború kezdete óta összesen 43,9 milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt kapott Ukrajna.

Zelenszkijjel tartott találkozója után Biden bejelentette, hogy az Egyesült Államok által megígért első M1 Abrams harckocsikat a jövő héten fogják leszállítani Ukrajnának. Az amerikai kormány januárban közölte, hogy 31 Abrams harckocsit szállít Kijevnek.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×