Azerbajdzsán katonai úton próbálta lezárni a régóta húzódó hegyi-karabahi konfliktust - mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója azok után, hogy szerda reggelre örmény megadással véget is ért a kedden indult azerbajdzsáni fegyveres roham a térségben.

"Nyilván nem terrorellenes műveletekről van szó, hanem a terület feletti katonai kontroll visszaszerzéséről. A karabahi hatóságok elfogadták az ultimátumot, letették a fegyvert, lényegében szélnek eresztették védelmi erőket, a vitatott terület egésze azeri kontroll alá fog kerülni" - összegzett a szakértő.

A terület vitatott voltáról szólva elmondta még, a térség országai vitatták Hegyi-Karabah hovatartozását, de Hegyi-Karabah Azerbajdzsán területének része, így ismeri el a nemzetközi jog, akkor is, ha 1991 óta elveszett a kontroll a terület felett, Örményország tette rá a kezét, örmények is lakják. Baku próbált diplomáciai és katonai erőfeszítéseket tenni a visszaszerzéséért, de 2020-ig erre nem adódott lehetőség.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e Örményország fegyveres válaszcsapása, a szakértő azt mondta, a harcot már 2020-ban feladták az örmények, amikor elveszítették a nagyjából egy hónapos háborút Azerbajdzsánnal szemben. Azóta csak "provokációk" voltak, jobbára azeri oldalról.

"Ráadásul Örményország rendkívül rossz kapcsolatokat ápol Törökországgal, a határátkelők nagy része továbbra is zárva van. Néhány éve történt némi javulás, bizonyos emberek átkelhetnek. A másik oldalról ott van Azerbajdzsán, amely szintén ellenséges Örményországgal szemben. Az örmények közben arra építették a politikájukat, hogy Oroszország megvédi őket, minden olyan szövetségi rendszerben részt is vettek, amelyben Oroszország; még mindig része az oroszok által vezetett Katonai Biztonsági Szerződés Szervezetének, valamint a Független Államok Közösségének és az Eurázsiai Gazdasági Uniónak.

Azt remélték, ha megbízható szövetségesként mutatkoznak, harcok esetén megvédik őket az oroszok,

ám ez nem következett be. 2020-ban az örmény segítségkérés ellenére nem avatkoztak be, 2023-ban pedig ugyanígy semmi sem történt" - ecsetelte Bendarzsevszkij Anton.

Bendarzsevszkij Anton tehát úgy látja, ennek a konfliktusnak itt és most vége, feloldódhat Azerbajdzsán terület-visszaszerzésével. Örményország annyit tudott tenni az elmúlt 24 órában, hogy nemzetközi fórumokon, például az ENSZ-en keresztül megpróbálta elítéltetni az azeri műveletet. Hosszú távon nem is tud mit tenni a szakértő szerint Örményország.

Ami pedig a lakosságot illeti: "Civil áldozatai is vannak ennek a legújabban kirobbant konfliktusnak. A területet reintegrálják majd Azerbajdzsán területébe. Nem számítok semmi jóra, kifejezetten rossz hír ez az ott élő örmény lakosságnak. 2020 előtt mintegy 120 ezer örmény élt ezeken a területeken, azóta sokan elköltöztek, most pedig

lehet számítani visszaélésekre, erőszakos áttelepítésekre,

főleg azért, mert ilyeneket lehetett látni örmény oldalról is, amikor ők vették át a területet és az azeri falvakat erőszakosan kiköltöztették, voltak erőszakos esetek, gyilkosságok is. A két nép között felfokozott, rossz viszony van, és nem számítok rá, hogy ez a közeljövőben megváltozik" - mondta Bendarzsevszkij Anton.