Infostart.hu
eur:
365.53
usd:
316.72
bux:
153518.25
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Búzaföld az oroszországi Rosztovi területen 2022. június 10-én. Az ENSZ szakosított szervezetei szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget.
Nyitókép: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

Oroszország ellenségnek tekint minden fekete-tengeri, Ukrajnába tartó hajót

Moszkva már nem engedi át humanitárius folyosón az ukrán gabonaszállítmányokat, potenciálisan ellenséges hajókként tekint az azokat szállító közlekedési eszközökre. Közben támadja a gabonaszállítási létesítményeket, azzal vádolva Kijevet, hogy katonai eszközök szállítására használta őket.

Azután, hogy Oroszország bejelentette a gabonafolyosó lezárását és a gabonaegyezmény végét, megugrott a búza ára a nemzetközi piacokon - írja a BBC. A búza ára az európai tőzsdén szerdán 8,2 százalékkal emelkedett az előző napihoz képest, tonnánként 253,75 euróra (96 355 forint), míg a kukorica ára 5,4 százalékkal nőtt.

Az amerikai búza határidős jegyzései szerdán 8,5 százalékkal ugrottak meg, ami a legnagyobb napi emelkedés az ukrajnai orosz invázió kezdete óta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt támasztotta feltételül a gabonaszállítási megállapodás helyreállításához, hogy teljesítsék követeléseit. Ezek közt szerepel az orosz agrárbank visszaengedése a SWIFT fizetési rendszerbe.

Ezzel egyidőben a Fehér Ház szóvivője azzal vádolta Oroszországot, hogy Ukrajnát tervezi hibáztatni polgári hajók elleni támadásokért. A kikötővárosokat az utóbbi napokban folyamatos támadások érik Ukrajnában: Mikolajivban például 18 ember sebesült meg egy szerda esti légicsapásban.

Vitalij Kim, a régió kormányzója elmondta, hogy a sérültek közül kilencet, köztük öt gyermeket kórházba szállítottak kezelésre. További légicsapásokról számoltak be Odessza kikötője ellen is, míg az orosz ellenőrzés alatt álló Krímben egy dróncsapás végzett egy tizenéves lánnyal - közölte egy oroszok által támogatott tisztségviselő.

Az Odessza környéki légicsapásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan a gabonaexport infrastruktúráját veszi célba, ezzel veszélybe sodorja a sebezhető országokat. Kijev sürgette a fekete-tengeri térség más országait, hogy avatkozzanak be a teherhajók biztonságos áthaladásának biztosítása érdekében.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint július 20-án nulla órától kezdve minden, a Fekete-tengeren át ukrán kikötőbe haladó hajót úgy tekint, hogy az potenciális fegyverszállító jármű,

vagyis úgy tartja számon őket, mintha ukrán oldalon vennének részt a háborúban.

Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter szerint a légicsapások eddig 60 ezer tonna gabonát semmisítettek meg, valamint a gabonaexport infrastruktúrájának jelentős részét megrongálták. Oroszország kedden a kora reggeli órákban kezdte meg az ukrán kikötők elleni támadásokat, néhány órával azután, hogy kilépett a gabonamegállapodásból.

Szakértők szerint a jelenlegi helyzet mind az orosz, mind az ukrán gabona útját elvághatja, és hasonló helyzetet alakíthat ki, mint amilyen a háború elején volt jellemző.

Szerdán Vlagyimir Putyin azzal vádolta a Nyugatot, hogy a gabonakereskedelmet "politikai zsarolásra" használja fel. Moszkva azzal is vádolta Ukrajnát, hogy "harci célokra" használja a fekete-tengeri gabonafolyosót, és csapást mért Ukrajna fekete-tengeri kikötőire, miután hétfőn egy feltételezett tengeri dróntámadás megrongálta a Krímet Oroszországgal összekötő tengeri hidat.

Címlapról ajánljuk
A hőségnek láthatatlan ára is van: így veszítünk a gazdasági teljesítményből

A hőségnek láthatatlan ára is van: így veszítünk a gazdasági teljesítményből

Az extrém hőség egyre inkább strukturális gazdasági kockázattá válik – derül ki az Allianz Research friss elemzéséből. Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja az InfoRádióban jelezte, 30 és 35 fok között minden további Celsius-fok átlagosan 3 százalékkal csökkenti az egy ledolgozott órára jutó gazdasági teljesítményt.

A NÖF új elnöke megakadályozná a műemlékek privatizációját

Kinevezték a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) élére Nagy Veronikát. A hazai műemlékegyüttesek legjelentősebb helyszíneit kezelő szervezet új ügyvezetője az InfoRádiónak hangsúlyozta: a jövőben meg kell akadályozni a műemlékek privatizációját.
inforadio
ARÉNA
2026.09.16. szerda, 18:00
Kovács Levente
az Óbudai Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke
Esik a bitcoin az amerikai kriptoszabály elbukása után, mínuszban zárt Amerika

Esik a bitcoin az amerikai kriptoszabály elbukása után, mínuszban zárt Amerika

Elsősorban a közel-keleti konfliktus újbóli fellángolása és az amerikai kamatpályával kapcsolatos várakozások alakulása nyomja rá a bélyegét a tőzsdei hangulatra, este pedig az amerikai kriptoszabályozás elbukása hozott rossz hírt a kriptopiacnak. Tegnap is esést láthattunk a vezető indexeknél, ezt ma bizonytalan mozgások követték, miközben a Brent olaj ára már a hordónkénti 106 dolláros szint felett járt. A 10 éves amerikai állampapír hozama pedig 2007 óta nem látott csúcsra emelkedett, miután erősödtek a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×