Értesülések szerint a tervezet előirányozza, hogy a kormányzat minden szintjén intézkedéseket dolgozzanak ki a szélsőséges hatások ellensúlyozására. Az extrém időjárási jelenségek Németországban 2000 óta több mint 145 milliárd eurós kárt okoztak. A szövetségi gazdasági minisztérium tanulmánya szerint a szélsőséges időjárás és a klímaváltozás következményei az évszázad közepére a gazdaság számára akár 900 milliárd eurós költségekkel járhatnak.

A környezetvédelmi miniszter az ARD-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy 2008-ban az akkori Merkel-kormány már kidolgozott egy, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiát. Steffi Lehmke szerint a szélsőséges időjárási viszonyok nyomán most szükségessé vált, hogy valamennyi érintett hatóság számára meghatározzák az alkalmazkodás új "stratégiai kereteit".

Ez előirányozza, hogy az éghajlat változásaihoz való alkalmazkodás keretében "óvintézkedéseket" tegyenek a "feltartóztathatatlan" következmények ellen.

A szóban forgó következmények között említette mindenekelőtt a szárazságot, a heves esőzéseket, a hőhullámokat.

Ezekre fel kell készülni, a kockázatokat minimalizálni kell – hangsúlyozta a miniszter, utalva a károk lehetséges elkerülésére. Konkrét példaként említette, hogy a lehető legkevesebb területet kell lezárni, biztosítandó az esővíz elfolyását, illetve ezáltal az áradások megakadályozását. A városokban jóval több "árnyékos helyet" kell biztosítani abból a célból, hogy az embereket – különös tekintettel az idősek különösen sebezhető csoportjára – védjék a hőségtől, illetve a túl magas UV-sugárzástól – jelentette ki.

A tartományokat ugyanakkor kötelezni kívánják arra, hogy egyidejűleg saját alkalmazkodás stratégiát is kidolgozzanak. A tizenhat tartomány közül néhány már jelezte is, hogy kész erre. A tervezetben fontos szempont a körülmények figyelembe vételének követelménye. Például az épületek létesítésekor figyelembe kell venni, hogy az adott területen fennáll-e az áradások veszélye.

A tartományok szerepvállalásával kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy az alkalmazkodás nagyrészt az ő felelősségi körükbe tartozik. Ugyanakkor külön kiemelte az önkormányzatok felelősségét. Utalt arra, hogy a helyi községekben, illetve településeken az utak, a szennyvízcsatorna, a középületek vagy épp a kórházak gyakran a helyi hatóságok kezében vannak.

Szakértők utaltak arra, hogy mindennek magvalósítása "nem lesz olcsó". A Német Városok Szövetsége ezzel kapcsolatban fontos beruházások szükségességére hívta fel a figyelmet, és már előzetesen több szövetségi kormányzati támogatást sürgetett. A kormány és a tartományok közös becslése szerint az említett intézkedések megvalósításához a tartományokban, illetve helyi településeken

2030-ig összesen 55 milliárd euróra van szükség.

Továbbá mintegy 16 ezer új munkahely létesítésére, ami elengedhetetlen a végrehajtáshoz.

Ami a menetrendet illeti, a tervezetet a szeptemberben kezdődő őszi ülésszak során elküldik a parlament két házának, a Bundestagnak, illetev a Bundesratnak. A cél az, hogy a törvény 2024-ben mindenképp hatályba lépjen. A környezetvédelmi minisztérium szerint a központi kormány folyamatos tárgyalásokat folytat majd a tartományi hatóságokkal a tervezett intézkedésekről, illetve azok hosszú távú és megbízható finanszírozásáról.