Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Füst száll a magasba a mariupoli Azovsztal acélmű területén egy orosz támadás során 2022. május 5-én. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, amelyet az orosz erőknek még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.
Nyitókép: MTI/AP

Dühösek az oroszok, mert Azov parancsnokokat engedtek haza a törökök

Az öt katona hazatéréséről az ukrán elnök számolt be a közösségi médiában.

Törökország hazaengedett olyan ukrán tiszteket, akik a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen üdvözölte az öt ukrán parancsnokot.

"Itthon!" - írta Telegram-csatornáján szombaton az ukrán államfő, aki egy fényképet is közzétett, amelyen az Azov ezred három parancsnokával, valamint két másik parancsnokkal látható.

A tiszteket orosz katonák ejtették fogságba, miután az Ukrajnát támadó orosz erők elfoglalták az Azovsztalt, de ezt követően Törökországba deportálták őket. Orosz közlés szerint a szélsőségesen nacionalistának tekintett parancsnokoknak a megállapodás szerint a konfliktus végéig Törökországban kellett volna maradniuk.

A katonatisztek a török féllel folytatott tárgyalás után tértek vissza hazájukba - közölte az ukrán elnöki hivatal. Volodimir Zelenszkij a repülőtéren fogadta őket és gratulált a visszatérésükhöz.

"Az Azov parancsnokainak visszatérése Törökországból Ukrajnába nem más, mint a létező megállapodások közvetlen megsértése" - közölte Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője az orosz hírügynökségek szerint.

Dmitrij Peszkov a visszatérést az ukrán ellentámadás "kudarcával" hozta kapcsolatba, valamint Törökország azon szándékával, hogy "szolidaritásáról" tegyen tanúbizonyságot a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt.

"Folynak a NATO-csúcs előkészületei, és természetesen nagy nyomás nehezedik Törökországra" - jelentette ki a Kreml szóvivője.

A török vezetés egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy milyen megállapodás alapján adta át a tiszteket Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×