Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Olaf Scholz német kancellár felszólal az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről rendezett konferencián Berlinben 2022. október 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Olaf Scholz nem vállalta magára Angela Merkel legendás kijelentését

Az orosz agresszió sújtotta Ukrajna további támogatást sürgette, a migráció kezelésében pedig a nagyobb szolidaritás szükségessége mellett állt ki közvetlenül az EU brüsszeli csúcstalálkozója előtt a német kancellár. Olaf Scholz szerint kiszámíthatatlanok a hét végi Prigozsin-lázadás következményei.

A szociáldemokrata politikus az ARD televíziónak adott interjúban úgy értékelte, hogy Németország a migráció kérdésében előremutató politikát folytat. A menekültek befogadásával kapcsolatos bírálatokra utalva ezúttal is hangoztatta, hogy Berlin támogatja a közelmúltban létrejött uniós menekültügyi megállapodás tervezetét. Kormánya állást foglal a menedékre nem jogosultak rendezett visszatoloncolása és ezzel összefüggésben a származási országokkal való egyeztetés mellett. Azt ugyanakkor ismételten megerősítette, hogy

Németországnak szüksége van a külföldi szakképzett munkaerőre,

azaz az ellenőrzött migráció különösen fontos a német munkaerőpiac számára. Enélkül Olaf Scholz szerint az országban belátható időn belül hétmillió munkavállaló hiányozna.

A migráció fontosságát a kancellár történelmi összefüggésekbe is helyezte. Szerinte az a jólét, amelyet az ország az 1950-es és 1960-as években felépített, a működő bevándorlásnak is köszönhető. "Ha Németország nem lenne a remény országa, ma sokkal szegényebbek lennénk, és a jólét szintje is jóval alacsonyabb lenne" – tette hozzá. A kancellár hangsúlyozta, hogy az üldözöttek számára humanitárius menedékjogot kell biztosítani, ugyanakkor ezen a téren Európában nagyobb szolidaritásra van szükség.

Elemzők szerint a kancellár meglehetősen óvatosan fogalmazott a múlt hét végi oroszországi eseményekkel kapcsolatban.

Veszélyes helyzet volt, nem lehet tudni, hogy a jövőben miként alakulnak a dolgok, illetve mindez mit jelent Oroszország jövőbeni lépéseire nézve – fogalmazott. Kiemelte a partnerekkel való együttműködést, külön is utalva Lengyelországra. "Gyorsan megegyeztünk abban, hogy nyugodtak maradunk, mert semmi közünk az oroszországi belső konfliktushoz."

Több hírforrás szerint a kancellár kitért az elől a kérdés elől, hogy "remél-e" rendszerváltást Oroszországban.

Támogatjuk Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát, de ennek nem az oroszországi rendszerváltás kikényszerítése a célja

– jelentette ki.

Némi derűlátással nyilatkozott a nukleáris fenyegetés kérdését illetően. Emlékeztetett arra, hogy a korábban Pekingben Hszi Csin-ping elnökkel folytatott tárgyalásokon mindketten ellenezték az atomfegyverek használatát. Fontosnak nevezte a Kínával való tárgyalásokat, és kiállt az ázsiai nagyhatalommal való gazdasági-kereskedelmi együttműködés mellett.

Scholz derűlátóan nyilatkozott az ország jövőjéről. Ugyanakkor az interjút készítő tekintélyes újságíró unszolására sem volt hajlandó megismételni elődje, Angela Merkel híressé vált, a 2015-2016-os menekültválság idején elhangzott híres "Wir schaffen das" (Meg tudjuk csinálni) kijelentését. Mindezt közvetve úgy finomította, hogy az általa vezetett kormány képes megoldani a problémákat. Ezzel összefüggésben példaként hozta fel a koronavírus-járvány és a gazdasági válság kezelését.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×