Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Cultura RM Exclusive/Peter Mulle/Getty Images

Nem tetszik a demokrácia a kelet-németeknek - érdekes válaszok születtek

Elégedetlen a demokráciával a Németország keleti részén, a volt NDK területén élők többsége - mutatta ki a lipcsei egyetem demokráciakutató intézetének új felmérése. Feltettek "felsőbbrendűségi" kérdéseket és szondázták az "erős vezetővel" kapcsolatos vélekedéseket is.

Az Else Frenkel-Brunswig Intézet (Else-Frenkel-Brunswik-Institut EFBI) vizsgálata alapján a 84,4 milliós Németország lakosságának nagyjából 15 százalékát kitevő keletnémeteknél széles körben elterjedtek antiszemita és idegengyűlölő nézetek, és erős a tekintélyuralmi rendszer iránti vágyakozás.

A több mint 3500 ember megkérdezésével végzett felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége azt mondta, hogy úgy érzi, nincs befolyása a politikára. Kétharmaduk úgy látja, teljesen értelmetlen részt venni a politikai életben, és 50 százalék alatt van a demokratikus berendezkedéssel elégedettek aránya.

Az ország újraegyesítése előtti diktatórikus rendszer, az NDK iránti nosztalgia viszont igen erős,

a Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt, Türingia és Berlin keleti részének lakosságára reprezentatív felmérés szerint a keletnémetek kétharmada vágyik vissza az NDK korszakába.

A többség visszatekintve elégedett a rendszerváltás és újraegyesítés, az úgynevezett fordulat (die Wende) előtti életével, és nem éri el az 50 százalékot mindazok aránya, akik úgy érzik, hogy jól jártak a változásokkal.

Az EFBI adatai szerint a keletnémetek 30,7 százaléka teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy "a nemzeti érdekek szempontjából bizonyos körülmények között a diktatúra a jobb kormányforma", és 51,2 százalék ért egyet legalább részben azzal, hogy "Németországnak most egy erős pártra van szüksége, amely megtestesíti a nemzet közösségének egészét".

Azzal a kijelentéssel, hogy "olyan vezető kell, aki erős kézzel kormányozza Németországot mindenki javára", a megkérdezettek 33,1 százaléka ért egyet részben vagy teljesen.

Azzal az állítással, hogy "a németek valójában természetüknél fogva felsőbbrendűek más népeknél", a volt NDK területén élők 31,6 százaléka ért egyet legalább részben.

A vizsgálatban azt is kimutatták, hogy a keletnémetek 28,1 százaléka teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy "céljaik elérése érdekében a zsidók inkább alkalmaznak aljas trükköket, mint más népek", azt az állítást pedig 21 százalék tartja részben vagy egészében helytállónak, hogy "nagy államférfinak tartanák" Adolf Hitler náci diktátort, ha nem tört volna a zsidók kiirtására.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×