Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
A Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg katonái elhagyják Rosztov-na-Donut 2023. június 24-én. Jevgenyij Prigozsin, a magánhadsereg vezetője az este folyamán visszarendelte embereit, akik, mint mondta, 200 kilométerre közelítették meg Moszkvát. A Wagner június 24-ére virradóra ellenőrzése alá vonta Rosztov-na-Donut azt követően, hogy a csoport alapítója a magánhadsereg táborai elleni csapással vádolta az orosz védelmi minisztériumot.
Nyitókép: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

A hírszerzők tudják, mi lehetett Jevgenyij Prigozsin valódi terve

A Wagner vezére csak az után indult Moszkva ellen, hogy kiszivárgott az eredeti elképzelése – állítja a The Wall Street Journal.

A zsoldosait szombaton Moszkvába indító Jevgenyij Prigozsin eredeti terve nem az orosz főváros megtámadása volt, hanem el akarta fogni Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt – értesült nyugati hírszerzési forrásokból a The Wall Street Journal.

A Wagner-vezér titkos terve szerint akkor csapott volna le a két legmagasabb rangú orosz katonai vezetőre, amikor látogatást tettek egy az ukrán határ melletti bázisra. Az összeesküvésről azonban tudomást szerzett az orosz titkosszolgálat, az FSZB két nappal az előtt, hogy Sojgu és Geraszimov a front közelébe utazott volna. Prigozsin ekkor változtatott a tervén, és indította el péntek éjszaka a katonáit a főváros felé.

Emiatt tűnhetett előkészítetlennek a menet, amelyet végül egy nap után állított le Prigozsin, visszafordítva egységeit az ukrán frontra, ő pedig azóta – leszámítva egy 11 perces hangüzenetet – nem adott magáról életjelet.

A puccskísérlet előtt a Wagner vezére következetesen és név szerint kritizálta Sojgut és Geraszimovot, amiért szándékosan hátráltatták szerinte a Bahmutban és más övezetekben harcoló egységeit, gyakran kifogásolta, hogy nem kapnak elegendő lőszert és utánpótlást.

A CNN európai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az orosz biztonsági erőknek tudomásuk lehetett Prigozsin emberrablási terveiről, de inkább visszatartották az információt, és ki akartak várni, miként alakulnak az események.

Viktor Zolotov, az Orosz Nemzeti Gárda parancsnoka hétfőn azt mondta, tudtak Prigozsin lázadásának a tervéről, mert a vezetőhöz közelálló emberek kiszivárogtatták az információt, de hozzátette, szerinte a nyugati titkosszolgálatok álltak a Wagner akciója mögött, mert azok már hetekkel korábban tudtak a tervekről.

(A nyitóképen: A Wagner csoport orosz zsoldoshadsereg katonái elhagyják Rosztov-na-Donut 2023. június 24-én.)

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×