A legfrissebb hírek szerint Annalena Baerbock külügyminiszter elhalasztotta több napra tervezett dél-afrikai körútját. Minisztériuma szerint számára most az az elsődleges, hogy a hét elején Luxemburgban tárgyaljon az oroszországi helyzetről uniós kollégáival. Baerbock Twitter-üzenetben közölte, hogy erről konzultált a G7-csoport többi tagországának külügyi vezetőjével is.

Olaf Scholz folyamatos tájékoztatást kért a kialakult helyzetről. A kancellár szombaton hosszú időn keresztül egyeztetett amerikai, francia és brit kollégáival a kialakult helyzetről, továbbá arról, hogy a nyugati országok milyen magatartást tanúsítsanak. Minderről érdemi információk Berlinben sem szivárogtak ki, eltekintve arról, hogy tovább folytatják Ukrajna támogatását.

Az ARD közszolgálati televízió beszámolója szerint az oroszországi események megvitatása céljából együttes ülést tartott a külügy- és a védelmi minisztérium, valamint a kancellári hivatal válságstábja.

Boris Pistorius védelmi miniszter elismerte, hogy meglepték az oroszországi események.

A parlament külügyi bizottságának elnöke, Michael Roth az ARD-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy Vlagyimir Putyin hatalmát jelentősen meggyengítette a Wagner csoport felkelése. Ennél többet azonban sem ő, sem a többi illetékes a nyilvánosság előtt nem mondott.

Német politikai körökben ugyanakkor továbbra is a fő téma az, hogy mi történhet a "Prigozsin-alku" után. Ezen belül az, hogy mi lesz Jevgenyij Prigozsin sorsa, illetve mi történik a Wagner csoport zsoldosaival, akik számára a hírek szerint az orosz hadseregbe történő beolvasztást "ajánlották fel".

A legfontosabb két kérdés azonban az, hogy a történtek megrendíthetik-e Vlagyimir Putyin hatalmát,, illetve milyen kihatással lesznek az ukrajnai háborúra. De folyik a találgatás arra vonatkozóan is, hogy az oroszországi események miként befolyásolhatják a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcs napirendjét, sőt a főtitkárjelölést is.