eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina fecskendőkben előkészítve a harmadik, emlékeztető adag oltásához a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján augusztus 11-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

A Covid-vakcinák "áldozatai" súlyos kártérítést követelnek Németországban

Az illetékes hatóságokhoz összesen 8886 kérelem érkezett, az eddigi elfogadási arány mindössze 14 százalékos.

A koronavírus-járvány immár a múlté Németországban is. Hivatalosan már áprilisban megszüntettek minden korlátozást, köztük még az egészségügyi intézményekben való maszkviselési kötelezettséget is. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet adatai szerint a járvány németországi kezdete, 2021 februárja óta csaknem 38 millió fertőződést mutattak ki teszttel. A koronavírus által okozott betegséggel összefüggő halálesetek száma meghaladja a 166 ezret. Több ezren ugyanakkor az oltások miatt maradandó egészségi károkat szenvedtek.

Az adatok szerint a 82 milliós Németországban 64,9 millió ember kapott legalább egy oltást a Covid-19 ellen. Közülük

csaknem kilencezren tettek hivatalos panaszt amiatt, hogy állításuk szerint az oltás következtében egészségük maradandóan károsodott.

Egyben hivatalos kérelmet nyújtottak be az elszenvedett kár elismerésére, illetve kompenzálására.

A Die Zeit című lap országos felmérése szerint az illetékes hatóságokhoz összesen 8886 ilyen kérelem érkezett, az eddigi elfogadási arány azonban meglehetősen alacsony, mindössze 14 százalékos. A hatóságok eddig a kérelmek mintegy negyven százalékát, szám szerint 3488 beadványt bíráltak el, de ezek közül mindössze 379-et ismertek el jogosnak.

Feltűnő, hogy ebből a szempontból jelentősek az egyes tartományok közötti regionális különbségek is. A kérelmek elismerése tekintetében Észak-Rajna-Vesztfália áll az első helyen 21 százalékkal, a másodikon Türingia 18, illetve az önálló tartománynak számító Berlin 17 százalékkal. Egyes tartományokban ugyanakkor az elismerési arány rendkívül alacsony, Szász-Anhalt tartományban például mindössze 2.2 százalékos. Az eltérést szakértők azzal is magyarázták, hogy egyes tartományokban azokat a kérelmeket dolgozták fel először, amelyeknek az illetékesek szerint esélyük volt a pozitív elbírálásra. Volt azonban több olyan tartomány, ahol ez egyáltalán nem játszott szerepet

A legtöbb beadványt a Die Zeit szerint Bajorországban nyújtották be. Feltűnt ugyanakkor az is, hogy a diagnózisról, azaz a vakcina következtében jelentkezett leggyakoribb betegségekről a tizenhat közül hat tartomány hatóságai vagy nem adtak semmilyen tájékoztatást, vagy pedig azt állították, hogy azokat statisztikailag nem rögzítették.

A többi tartomány illetékesei a leggyakrabban elismert diagnózisok között említették a szívizomgyulladást, valamint az agyi vénás trombózist, részben a vérlemezkék hiányával összefüggésben.

Ez utóbbi "kombinációt" az AstraZeneca koronavírus-vakcinája rendkívül ritka, ugyanakkor súlyos mellékhatásaként észlelték. Ugyancsak a vakcina okozta károsodásként ismerik el a Guillain-Barré szindrómát, azaz az idegek gyulladásával járó autoimmun betegséget. Mindez ahhoz vezetett, hogy a vakcinával több országban később nem oltottak.

Az oltás okozta feltételezett egészségi károsodás elismerése esetén az érintettek havi anyagi támogatásban, például korai nyugdíjban részesülhetnek. Korábbi információk szerint bizonyos egészségi károk esetén 164 és 854 euró közötti alapnyugdíjat ajánl az állam. Ezenkívül szükség esetén fedezi a kezelés költségeit, illetve egyfajta foglalkoztatási kártérítést is fizet. Az oltás következtében történt halál esetén a hozzátartozók állami ellátásra, továbbá temetési és haláleseti segélyre jogosultak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×