Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Nyitókép: Pixabay

Az alacsony forgalmú zónák bevezetése érdekesen változtatja meg az autóhasználatot

Egy londoni kísérlet alapján napi átlag 1,3 kilométerrel kevesebbet vezetnek azok, akik ilyen környéken élnek.

Az Egyesült Királyságban évtizedek óta létesítenek olyan területeket szűkebb utcákban, ahova csak biciklisek és gyalogosok mehetnek be – ezek megítélése akkor vált kétessé, amikor a pandémia idején több új, hasonló zónát létesítettek.

A The Guardian cikke szerint a kutatás négy londoni alacsony forgalmú zónát vizsgált, melyek esetében bebizonyosodott, hogy csökkentik az autóhasználatot. A támogatók szerint a kisebb utak vonzóbbak a gyalogosok és biciklisek számára, miközben kényelmetlenebbé teszik az autózást, aminek hatására

egyes autósok rövid távokat inkább mégsem járművükkel tesznek meg.

Az ellenzők szerint egyszerűen meghosszabbítják az utazás idejét ezek a zónák, miközben kiszorítják a gépjárműveket az utakról.

A dél-londoni Lambeth-ben azok, akik lakhelye alacsony forgalmú zónában volt, két évvel a bevezetést követően átlagban napi 1,3 kilométerrel autóztak kevesebbet, mint korábban. Ez éves szinten 6,3 százalékos csökkenést jelent autóval megtett kilométerekben.

Akik a zónák határától minimum 200 méterre vagy annál messzebb éltek, azok esetében kicsit nőtt a megtett kilométerek száma. Ez a növekedés ugyanakkor Anna Goodman, a kutatás vezetője szerint inkább a pandémia miatt történt, nem pedig az alacsony forgalmú zónákkal áll kapcsolatban.

A zónák szélein vagy azok határától kevesebb mint 200 méterre élők esetében is enyhe növekedés volt tapasztalható a megtett kilométerek számában.

A 2018-2020-as időszakot, illetve a 2020-2023-as időszakot hasonlították össze a kutatók: az elsőben 8500, a másikban pedig több mint 10 ezer autó hivatalos adatbázisban rögzített kilométeradataira támaszkodtak. Azt, hogy az alacsony forgalmú zónákban valóban a korlátozás okozta a megtett kilométerszám csökkenését, alátámasztja, hogy az első időszakban semmiféle különbség nem volt trendek terén a zónán kívüli és azon belüli részekben megtett kilométerszám közt.

A 2020-2023 közt vizsgált adatok ugyanazokhoz a járművekhez köthetők, mint a korábbiak, így biztosan nem viselkedésváltozás áll hátterükben. A zónán kívül és belül élők szocioökonómiai státusza nagyjából megegyező volt.

A napi 1,3 kilométeres csökkenés az összes típusú utazásra vonatkozott, beleértve a hosszabb távú utakat is.

"Az éves autóhasználat becsült hatszázalékos relatív csökkenése igazán lenyűgöző. A rövidebb és helyi utazások esetében valószínűsíthető, hogy a lakosok autóvezetésének relatív csökkenése még hat százaléknál is nagyobb. Ez azért fontos, mert bár a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából bármilyen típusú autózás csökkentése jó hír, a városon belüli autózás csökkentése további jelentős egészségügyi előnyökkel jár a légszennyezés, a zaj és a közlekedésbiztonság terén" – mondta Anna Goodman.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×