Infostart.hu
eur:
359.39
usd:
309.51
bux:
0
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Nyitókép: Pixabay

Az alacsony forgalmú zónák bevezetése érdekesen változtatja meg az autóhasználatot

Egy londoni kísérlet alapján napi átlag 1,3 kilométerrel kevesebbet vezetnek azok, akik ilyen környéken élnek.

Az Egyesült Királyságban évtizedek óta létesítenek olyan területeket szűkebb utcákban, ahova csak biciklisek és gyalogosok mehetnek be – ezek megítélése akkor vált kétessé, amikor a pandémia idején több új, hasonló zónát létesítettek.

A The Guardian cikke szerint a kutatás négy londoni alacsony forgalmú zónát vizsgált, melyek esetében bebizonyosodott, hogy csökkentik az autóhasználatot. A támogatók szerint a kisebb utak vonzóbbak a gyalogosok és biciklisek számára, miközben kényelmetlenebbé teszik az autózást, aminek hatására

egyes autósok rövid távokat inkább mégsem járművükkel tesznek meg.

Az ellenzők szerint egyszerűen meghosszabbítják az utazás idejét ezek a zónák, miközben kiszorítják a gépjárműveket az utakról.

A dél-londoni Lambeth-ben azok, akik lakhelye alacsony forgalmú zónában volt, két évvel a bevezetést követően átlagban napi 1,3 kilométerrel autóztak kevesebbet, mint korábban. Ez éves szinten 6,3 százalékos csökkenést jelent autóval megtett kilométerekben.

Akik a zónák határától minimum 200 méterre vagy annál messzebb éltek, azok esetében kicsit nőtt a megtett kilométerek száma. Ez a növekedés ugyanakkor Anna Goodman, a kutatás vezetője szerint inkább a pandémia miatt történt, nem pedig az alacsony forgalmú zónákkal áll kapcsolatban.

A zónák szélein vagy azok határától kevesebb mint 200 méterre élők esetében is enyhe növekedés volt tapasztalható a megtett kilométerek számában.

A 2018-2020-as időszakot, illetve a 2020-2023-as időszakot hasonlították össze a kutatók: az elsőben 8500, a másikban pedig több mint 10 ezer autó hivatalos adatbázisban rögzített kilométeradataira támaszkodtak. Azt, hogy az alacsony forgalmú zónákban valóban a korlátozás okozta a megtett kilométerszám csökkenését, alátámasztja, hogy az első időszakban semmiféle különbség nem volt trendek terén a zónán kívüli és azon belüli részekben megtett kilométerszám közt.

A 2020-2023 közt vizsgált adatok ugyanazokhoz a járművekhez köthetők, mint a korábbiak, így biztosan nem viselkedésváltozás áll hátterükben. A zónán kívül és belül élők szocioökonómiai státusza nagyjából megegyező volt.

A napi 1,3 kilométeres csökkenés az összes típusú utazásra vonatkozott, beleértve a hosszabb távú utakat is.

"Az éves autóhasználat becsült hatszázalékos relatív csökkenése igazán lenyűgöző. A rövidebb és helyi utazások esetében valószínűsíthető, hogy a lakosok autóvezetésének relatív csökkenése még hat százaléknál is nagyobb. Ez azért fontos, mert bár a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából bármilyen típusú autózás csökkentése jó hír, a városon belüli autózás csökkentése további jelentős egészségügyi előnyökkel jár a légszennyezés, a zaj és a közlekedésbiztonság terén" – mondta Anna Goodman.

Címlapról ajánljuk
Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból
Kegyelmi ügy

Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból

A Sándor-palota által péntek reggel közzétett, az kegyelmi ügyet érintő dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K.. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka. Az elnöki hivatal honlapja, vélhetően a hatalmas érdeklődés miatt, nehezen bírja a terhelést, így a dokumentumok a nyilvánosság számára azért korlátozottan elérhetők.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Kimondta a Tisza-kormány minisztere: miközben mindenki Ukrajnára figyel, váratlan helyről árasztják el a magyar piacot

Jelenleg nem az ukrán gabona árasztja el a magyar piacot, aszályos időszakban azonban továbbra is valós kockázatot jelent az árletörő hatása, ezért a korlátozás fenntartása indokolt – állítja Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A Tisza-kormány szakpolitikusa rámutatott, hogy a magyar kukoricapiac gondja jelenleg nem pusztán ukrán importkérdés: a behozott kukorica fele Lengyelországból, több mint harmada Szlovákiából érkezik, miközben mindkét ország maga is tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját. Bóna azt is hangsúlyozta, hogy a döntéseknél egyszerre kell figyelembe venni a magyar gazdák, a takarmánygyártás, az állattenyésztés és az élelmiszer-ellátás biztonságának szempontjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×