Hírek szerint összesen négy büntetőeljárás zajlik Donald Trump volt amerikai elnökkel szemben, ebből kettőben történt meg a vádemelés, kettőben pedig nyomozás zajlik.

Tóth Norbert nemzetközi jogász elmondása szerint a korábbi ügy annyiban különbözik a mostanitól, hogy ott az Amerikai Egyesült Államok egy tagállamának bírósága előtt emeltek vádat a volt elnök ellen, mégpedig New York állam büntetőjogának megsértése (okirathamisítás) miatt, ami 4 évig terjedő szabadságvesztéssel és/vagy pénzbüntetéssel büntethető. Kedden már a Miami államon belüli szövetségi (kerületi) bíróság előtt történt meg a vádemelés, ahol összesen 37 szövetségi bűncselekmény elkövetésével vádolták meg Donald Trumpot, amiért már jóval súlyosabb büntetés is kiszabható - hívta fel a figyelmet az egyetemi docens, hozzátéve: ebből 31 bűncselekmény nemzetbiztonsági információk szándékos visszatartására vonatkozik.

Miután a nagy esküdtszék (vádesküdtszék) javaslata alapján vádat emeltek Donald Trump ellen, a volt amerikai elnököt őrizetbe vették. Fontos azonban, jegyezte meg a szakértő, hogy

ez a magyar büntetőjog fogalmai szerint ez csak egyfajta rabosítást jelent, ami a hazai gyakorlatban ugyebár nem egyenlő az őrizetbevétellel.

A procedúra adatfelvétellel jár, vélhetően fényképfelvételek is készülhettek róla, majd nyilatkoztatták arról, hogy bűnösnek érzi-e magát - magyarázta Tóth Norbert.

Információk szerint a középpontban az a vád áll, hogy egy tavaly augusztusi házkutatás során az FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) 102, minősített szigorúan titkos, titkos, vagy bizalmas jelezéssel ellátott iratot talált a volt elnök rezidenciáján.

Trump és ügyvédei azzal védekeznek, hogy államfőként nyúlt ezekhez a dokumentumokhoz, amihez megvolt a jogköre. Az NKE docense érdességként arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt elnököt hónapokkal korábban arra szólították fel, hogy az összes birtokában lévő dokumentumot adja át az Egyesült Államok nemzeti levéltára (National Archives), ami ezeket őrzi és feldolgozza. Trump a felszólításnak részint eleget téve ezek egy részét át is adta, de még mindig maradt 102 olyan dokumentum a házkutatás alapján, amit nem adott át, és végül ezért is állhatott elő a mostani büntetőeljárás, amiben egyébként a személyi titkára is érintett.

Tóth Norbert hozzátette: annak nincs nyoma, hogy elnökként ezek titkosítását feloldotta volna, de azt majd az eljárás feladata lesz tisztázni, hogy kinek van igaza.

Most azonban úgy tűnik, hogy elég erős bizonyítékok vannak az Egyesült Államok kormánya kezében.

A szakértő elmondása szerint mind a 37 bűncselekmény olyannak minősül, amellyel kapcsolatban ki lehet szabni szövetségi fegyintézetben végrehajtott szabadságvesztést, amelyek az amerikai jogban összeadódnak. Az elnökválasztás szempontjából egyébként az is megtörténhet, hogy Donald Trump végül a rácsok mögül kényszerül kampányolni - értett egyet egy kérdéssel az egyetemi docens.

Amerikai büntetőjogászok véleménye szerint, miután a kérdés nincs szabályozva az amerikai jogban,

szélsőséges esetben az is előállhat, hogy ha megválasztják Trumpot elnöknek, a szövetségi ügyben megkegyelmezhet saját magának.

(A New York-i ügyben viszont nem.) A jogerős ítélet kimondása azonban eltarthat még egy darabig, miután a volt elnöknek több lehetősége is van a fellebbezésre, adott esetben a Legfelsőbb Bírósághoz is fordulhat.