A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata (C3S) 19,7 Celsius-fokos vízfelszíni átlaghőmérsékletet mért májusban, ami 0,26 fokkal haladja meg az 1991 és 2020 között mért átlagértéket.

A jelentés megállapítja: az óceán úgy szívta magába az emberi tevékenységek okozta felmelegedés 90 százalékát, mint a szivacs.

A felmelegedés számos jelenség – a jégolvadás, a tengerszint-emelkedés, a vízek savasodása és az óceánok felől érkező hőhullámok – eddig példátlan sorát idézte elő.

A mérések szerint az óceánok szén-dioxid-felvevő képessége csökken, miközben így is felszívják a teljes szén-dioxid-kibocsátás 25 százalékát.

A Copernicus elemzései több milliárd, többségében 1979 óta regisztrált mérés adataira támaszkodnak amelyeket műholdakra, hajókra és repülőgépekre telepített mérőállomások gyűjtenek össze a világ minden részén.

Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese a jelentésben kiemelte, hogy a Föld teljes területén mért májusi átlaghőmérséklet ebben az évben volt a valaha mért második legmelegebb; hozzátéve, hogy a Csendes-óceán egyenlítői térségében az El Nino időjárási jelenség is tapasztalható.

Az El Nino ciklikusan jelentkező meteorológiai jelenség hatására a világ különböző részeit egy időben sújtja a hőmérséklet-emelkedéssel együtt járó óriási szárazság és a rövid idő alatt lehulló óriási csapadékmennyiség; legutóbbi 2018-2019-ben fordult elő. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) május elején közölt előrejelzése szerint 80 százalékos esélyt látnak arra, hogy az El Nino szeptember végéig újra kialakul, valamint 80 százalékos esélyt arra, hogy már július vége előtt is megjelenhet.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) május elején közölt mérési adataiból az derült ki, hogy 2023 áprilisában az óceánok felszíni vízhőmérséklete - a sarkköri vizek kivételével - szintén rekordmagasságot ért el.