A kahovkai vízerőműnél történt gátszakadás valószínűleg nagyon hosszú időre, ha nem örökre megváltoztatja a környezetet. A korábbi ember alkotta tájkép helyét ismét az a mocsaras vadvilág veszi át, amely az 1950-es évekig uralta ezt a vidéket.

A BBC felidézi: Joszif Visszarionovics Sztálin, az egykori Szovjetunió diktátora döntött úgy, hogy a Dnyeper folyón épített hatalmas gáttal szárítsák ki a folyódelta alsóbb szakaszait és ezután vonják a területet mezőgazdasági művelésbe. A felduzzasztott folyó vizével áramot termelnek és öntözik a szántóföldeket a forró nyarakon.

Az építkezés miatt 34 ezer embert költöztettek el korábbi otthonából, a kahovkai vízerőmű pedig dél-Ukrajna energia ellátásának egyik legfontosabb eleme lett.

A duzzasztógát mögött 18 köbkilométernyi víz torlódott fel, ami nagyjából tíz Balatonnak felel meg.

Miután az ukránoknak sikerült visszavenniük a folyó nyugati partján lévő Herszon városát, az oroszok a hatalmas víz túlsó partján építették ki új állásaikat. A kahovkai vízerőmű és a gát az ő ellenőrzésük alatt maradt.

Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja fotóval illusztrált Telegram-bejegyezésben közölte, hogy a kahovkai víztározó szélessége 150 méterrel csökkent:

Maga a gát egyfajta hídként szolgál a két part között, és az oroszok mindig is tartottak attól, hogy az ukránok esetleg ezen keresztül fognak átkelni az ő oldalukra. Ennek megakadályozására, úgy tudni, alá is kanázták a gátat. De, hogy valóban ők robbantották volna fel, arra egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.

Ukrán tisztviselők továbbra is azzal vádolják az orosz erőket, hogy lerombolták a gátat, attól tartva, hogy az ukrán erők partra szállnak Herszon megye keleti (bal) partján. Jelentések szerint ugyanakkor az orosz erők és a megszálló csoportok nagyfokú szervezetlenséggel reagálnak az áradásokra, és ezzel súlyosbítják a megszállt területek polgári lakosságának kárát.

Átrajzolta a domborzati viszonyokat

Most még csak találgatni lehet, hogy kinek állt érdekében. Elsőre mindjárt az oroszokat gyanúsították, mivel a gátszakadás alig 48 órával az után történt, hogy egyes híresztelések szerint megindult az ukránok nagy ellentámadása. Azt is tudni lehetett, hogy Kijev valószínűleg déli irányban is offenzívát akar indítani, mert ha az ukrán csapatoknak sikerül kijutniuk az Azovi-tenger partjára, akkor azzal kettévághatják az oroszok által elfoglalt területeket. Ezt követően délre és keletre fordulva megindulhatnak a Krím-félsziget, illetve Mariupol irányába. Az oroszok készültek is erre és a műholdfelvételeken jól láthatóan erős, mélységében tagolt védelmet építettek ki.

Csakhogy az Institute for the Study of War (ISW) amerikai kutatócsoport információi szerint, a helyenként emeletes ház magasságú áradat elmosta az orosz védelem első vonalait, így néhol olyan messzire kellett visszavonulniuk, hogy onnan már nem lőheti a tüzérségük az ukránokat. A készülő rohamok feltartóztatására telepített orosz aknamezőket is elmosta a víz. Az áradatban sodródó aknák ezrei újabb veszélyt jelentenek a civilekre.

Az ISW szakértői azt is lényegesnek tartják, hogy az özönvíz miatt az oroszok kénytelenek voltak hátrébb vonni a tüzérségüket. Viszont az új állásokl már annyira messze vannak, hogy azokból nem tudják lőni Herszont és a környékét. Ez ugyancsak az ukránok javát szolgálja.

Az alábbi térképen az látszik, hogy az áradás nagy része a folyó déli, "bal" partján történt, elmosva az orosz állásokat.

An update on the flooding in Kherson. Much of the flooding has occurred on the southern 'left' bank of the river. pic.twitter.com/bxVfDRgT7K

— War Mapper (@War_Mapper) June 8, 2023

Ez pedig a brit védelmi minisztérium 8-i térképe az ukrajnai háború állásáról. (Világos pirossal az Oroszország által 2022. február 20. után, sötéttel az azelőtt elfoglalt területek. Nova Kahovka és Herszon a déli részen, a Krím-félsziget "irányában" található. Csíkokkal a vitatott ellenőrzésű területeket jelölték a térképen. Harcokat a déli frontról nem jelentettek, a keletiről pedig Vuledar térségéből és Zaporizzsje megye keleti részéből, illetve a donyecki frontról, valamint Bahmut környékéről jelentettek.)

Michael A. Horowitz amerikai geopolitikus mindemellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a mocsarassá vált terület nemcsak az ukránok, hanem az oroszok számára is átjárhatatlanná vált. Vagyis, ahogy útját állja az ukrán ellentámadásnak, ugyanúgy lehetetlenné teszi azt is, hogy az oroszok indítsanak itt offenzívát.

A gátrobbantással tehát az ukránok is nyertek, nemcsak az oroszok.

Ráadásul mivel a terület hosszú ideig alkalmatlan lesz a hadviselésre, igencsak lerövidült a több ezer kilométeres frontvonal. Ez szintén kedvez az oroszoknak is és az ukránoknak is.

A CBS amerikai televízió által megkérdezett Horowitz azonban úgy látja, hogy összességében mégiscsak Moszkva járhatott jobban a gátrobbantással. Egyrészt a rövidebb frontvonalat könnyebben tudja tartani a téli harcokban eléggé megtépázott orosz hadsereg. Másrészt jó időre elhárult a veszélye annak, hogy a Putyin elnök számára annyira fontos Krím-félsziget ellen támadást indítsanak az ukránok.

A robbantás tetteseinek kiderítését vizsgálva azt is számba kell venni, hogy vajon miként lehet egy ilyen rendkívül masszív építményt lerombolni. A The New York Times című amerikai újság robbantási szakértőket kérdezett erről. Ők azt nyilatkozták, hogy a gátat kívülről érő detonáció nem sok kárt tudna tenni benne. Ilyenek ráadásul történtek is a korábbi harcok idején, és az építmény ugyan megsérült, de továbbra is szilárd maradt. Igazán nagy pusztítást csak egy gáton belüli robbanás okozhat. A műholdfelvételek (alább) is megerősítik a korábbi közléseket, hogy a gátszakadás a vízerőműnél történt, a zsilipeknél vagy a turbinatermeknél.

A BBC által megkérdezett Rafael Moran, a madridi műszaki egyetem tanára is azt mondta, hogy egy ennyire masszív betonépítményt nagyon nehéz lerombolni. Ellenben a duzzasztógát zsilipjei acélból készültek, amelyeket elég egyszerű felrobbantani. A spanyol építészprofesszor szerint valószínűleg a zsilipeknél robbanthattak, aztán az irdatlan víznyomás pillanatok alatt kiszélesítette rést és átszakította a gát felső részét.

De van a történetnek még egy nagyon baljós üzenete is. A már idézett Michael A. Horowitz szerint ha az oroszok voltak a tettesek, akkor ezzel azt is jelezték:

bármire képesek, hogy megnyerjék a háborút.

Ő úgy gondolja, hogy amennyiben az ukránok Zaporizzsja környékén akarnának áttörni, akkor az oroszok akár még az atomerőművet is felrobbanthatják.

Az orosz Wagner csoport Telegram-csatornáján egy bloggernek más, de legalább ennyire ördögi ötlete támadt. Szerinte felesleges atomerőművet robbantani, vagy nukleáris fegyvert bevetni az ukránok ellen. Ennél sokkal pusztítóbb lenne, ha felrobbantanák a Kijevtől északra elterülő óriási víztározó gátját.

In #Russia, Telegram channel of Wagner PMC is urging conducting missile strikes on the dam of the #Kyiv reservoir, which is upstream from the capital of Ukraine, home to some 3 million people now.

Russia is conducting a barbaric and genocidal war. pic.twitter.com/QMDCIS6lSn

— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 7, 2023

Az amúgy is rozoga építményt szerinte rakétákkal, vagy egy titkos kommandós akcióval könnyen levegőbe lehetne repíteni. A három milliós ukrán fővárosra zúduló áradat pedig még pusztítóbb lenne, mint a kahovkai gátszakadás.

(A nyitóképen: katonák mentenek civileket a Nova Kahovkai gát felrobbanása utáni árvíz idején, 2023. június 7-én Herszonban.)