eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A NATO-parancsnokság alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR amerikai katonái a leposavici városháza előtt, az előtérben helybeli szerb férfiak 2023. június 2-án. Négy nappal korábban a KFOR 30 katonája, köztük 19 magyar, illetve 52 szerb tüntető megsebesült a többségében szerbek lakta másik észak-koszovói városban, Zvecanban kitört zavargásokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Lehetnek új választások Koszovó egy részén

Koszovóban új választásokhoz vezethetnek a többségében szerbek lakta északi területeken kitört erőszakos tiltakozások, ha a választópolgárok 20 százaléka ezt kéri - jelentette ki Vjosa Osmani koszovói elnök szerdán, a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában.

Osmani ebben az esetben számítana a szerbek részvételére, hiszen - szavai szerint - az ő kezdeményezésükről lenne szó.

Az előző választásokat a szerb lakosság bojkottálta - a részvételi arány mindössze 3,5 százalék volt -, az eredményét, vagyis az albán polgármesterek hivatalba léptetését viszont zavargásokhoz vezető, heves tiltakozással fogadta.

Vjosa Osmani szerint a polgármestereknek a szavazók petíciójának következtében történő visszahívása egyfajta népszavazásnak, népakaratnak volna tekinthető, ami lehetővé tenné a második polgármester-választás kiírását. Úgy vélte,

mindez pár hónapon belül lebonyolítható lenne.

Aleksandar Vucic szerb elnököt az interjúban Osmani "drámakirálynak" nevezte, aki igyekszik nagy drámát kerekíteni a dolgokból, de "nincs ötlete arra, hogy miként lehetne a térség békéjéhez és stabilitásához hozzájárulni".

A közelmúltbéli erőszakos cselekmények miatt a NATO úgy döntött, hogy legkevesebb 700 fővel megerősíti helyi békefenntartó erejét Koszovóban (KFOR). Osmani kijelentette: szeretné, ha a NATO katonái addig maradnának ott, ameddig Koszovó maga is NATO-tag nem lesz.

USA: autonómia kellene a szerb többségű településeknek

Annak érdekében, hogy közelebb kerülhessen a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, Koszovónak nagyobb autonómiát kellene biztosítania az ország északi részén lévő szerb többségű településeknek - jelentette ki szerdán Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja.

Koszovóban zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat.

Escobar a belgrádi amerikai nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján azt is szorgalmazta, hogy a szerb többségű területeken - annak érdekében, hogy csillapodjon a feszültség - hívják vissza a polgármestereket, ezt követően pedig a szerbek részvételével tartsanak új helyhatósági választásokat. Escobar szerint az Észak-Koszovóban élő szerbeket politikailag és pénzügyileg is támogató Szerbiának biztosítania kellene, hogy a helyi szerbek elmenjenek voksolni az új választásokon.

"Ha Koszovó az euroatlanti integráció felé akar elmozdulni, akkor ki kell alakítania" a szerb települések társulását. "Ez meg fog történni.

A kérdés csak az, hogy ezzel a (koszovói) kormánnyal fog-e megtörténni, vagy egy jövőbelivel" - fogalmazott Escobar.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×