Múlt héten Brazíliában találkoztak a BRICS-országok mezőgazdasági miniszterei, a megbeszélés középpontjában a hivatalos közlések szerint a fenntartható mezőgazdaság és az élelmezés-biztonság előmozdítása állt. Korábban a tagországok már üdvözölték azt az orosz javaslatot, amely a szervezetközi gabonatőzsde létrehozásáról szólt, ahol az árakat nem a globális pénzpiac, hanem a termelő országok maguk határoznák meg.

Az elmúlt évben Oroszország folyamatosan lobbizott az immár kilenc feltörekvő gazdaságot tömörítő csoportosulás (az alapító Oroszország, Kína, Brazília és India, majd Dél-Afrikai Köztársaság mellé a közelmúltban csatlakozott Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Indonézia is) infrastruktúrájának kiépítése mellett. Az Orosz Gabonaexportőrök Szövetsége (OGSZ) a tervezett gabonatőzsdét a nemzetközi olajkartell (OPEC) analógiájaként jellemezte a globális gabonapiacon.

„Már a tavalyi csúcstalálkozón a BRICS+ országok döntöttek arról, hogy létre fognak hozni egy gabonakereskedelmi platformot, amelynek elsődleges célja az, hogy alternatívát nyújtson a globális észak által dominált platformokkal szemben” – emlékeztetett az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa szerint ez azért fontos a tagországoknak, mert így védhetik magukat egy esetleges nyugati szankcióval szemben. Példaként említette Oroszország kizárását a nemzetközi Swift-rendszerből, így ki tudták szorítani a világkereskedelem egy jó részéből, viszont ha ezek az országok saját platformokat hoznak létre, akkor ki tudják küszöbölni a politikai és gazdasági nyomásgyakorlásnak ezt a bevett fegyverét.

„2014 óta Oroszország szövetségeseivel együtt egyre inkább próbál különböző alternatívákat találni annak érdekében, hogy a gazdasági működését meg tudja szilárdítani, és a hozzá közelálló, vele hasonlóan gondolkodó országokkal egyre szorosabban tudjon együttműködni” – mondta a szakértő, és jelezte, most éppen az amerikai vámokkal sújtott Kínának jelent lehetőséget a BRICS+, mert így is piacot találhat a mezőgazdasági termékeinek. Mint közölte, az olyan nemes célok mellett, mint a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, ez az együttműködés valójában a hosszú távú élelmiszer-biztonságot és a gazdasági fejlődést szolgálja.

A megállapodás jelentőségét növeli, hogy a BRICS+ tagországok adják együttesen a globális mezőgazdasági termelés 75 százalékát, a tíz legnagyobb gabonaexportőr között ott van Oroszország, Brazília és Etiópia is. Ráadásul a világ legnagyobb importőre pedig Kína. Máthé Réka Zsuzsánna arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban az importált gabona legnagyobb részét Kína az Egyesült Államokból vásárolta, az elmúlt években már Brazília vette át ezt a szerepet. „Ha ezek az országok összezárnak, és a saját platformon elsősorban egymás között kereskednek, ez a globális piacokra is hatással lesz” – figyelmeztetett a szakértő.