Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Illegal mining causes deforestation and river pollution in the Amazon rainforest near Menkragnoti Indigenous Land. - ParĂĄ, Brazil
Nyitókép: Marcio Isensee e Sa/Getty Images

Fordulat, újratelepítik az őserdőket Brazíliában

Új tervet hirdetett az amazóniai illegális erdőirtások felszámolására Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök.

Az amazóniai esőerdőknek köszönhetően Brazília fontos szerepet tölt be a Föld éghajlati egyensúlyának fenntartásában, ezért az ottani erdőirtások megakadályozásával hozzájárulhatunk a globális felmelegedés mérsékléséhez is - jelentette ki Lula a brasíliai elnöki palotában egy hétfői rendezvényen.

Brazília még az előző elnök, Jair Bolsonaro hivatali ideje alatt, 2021-ben csatlakozott ahhoz a nemzetközi megállapodáshoz, amelynek keretében vállalta, hogy 2030-ra felszámolja az illegális fakivágásokat az Amazonas-medencében. A januárban hivatalba lépett Lula pedig környezetvédelmi politikájának sarokkövévé tette az erdőirtások elleni küzdelmet.

A kormányzat 2027-ig szóló új terve értelmében számos minisztérium összehangolt működésével igyekeznek majd elérni a kitűzött célokat. A tervek szerint 2027-ig mintegy hárommillió hektárt nyilvánítanak majd környezetvédelmi területté. A hatóságok számára elérhető adatok, például pénzmozgásokról szóló bizonylatok nyomon követésével és ellenőrzésével, illetve műholdas felvételek használatával derítik majd fel az illegális tevékenységet az esőerdőkben. Szorosabb ellenőrzés alá vonják az erdőkezelést,

elősegítik a kiirtott erdők újratelepítését,

illetve gazdasági ösztönzőkkel próbálják majd elősegíteni a növényzet megőrzését, a fenntartható erdőkezelést és az ökoturizmus fellendítését. A tervek szerint a jövőben nyomon követnék az Amazóniából származó faanyagok, haszonállatok és mezőgazdasági termékek útját.

Az új projekt "prioritássá" emeli a környezetvédelmet "négy év közöny és elhanyagolás után" - jelentette ki Lula a 2019 és 2022 között hivatalban lévő Bolsonaróra utalva, akinek elnöki ciklusa idején az erdőirtások éves mértéke 75 százalékkal emelkedett az előző évtizedhez képest.

Címlapról ajánljuk
Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.

Kitzinger Szonja: a balatoni strandéttermekben és street food büfékben is megjelentek az ínyenc falatok

14. alkalommal jelent meg a Magyar Konyha magazin nyári lapszámának mellékleteként a Balaton gasztrokalauz. A kiadvány idén megújult formában, a korábbiaknál szigorúbb válogatással mutatja be a tó környékének legjobb gasztronómiai helyeit, a szerkesztőség által legjobbnak ítélt TOP 100-at.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

Szuperparlamentarizmus vagy jövőbeli aknamező? – Válságot is okozhat az Alaptörvény mostani formája

A Tisza-kormány megkezdte a NER intézményrendszerének lebontását, ám a módosítások kettős képet mutatnak. Míg egyes területeken valódi intézményi korrekciót hajtanak végre, máshol azonban a változtatás inkább személyi jellegű. Ez talán annak is köszönhető, hogy Magyar Péter erre csak átmeneti közjogi beavatkozásként tekint, és későbbre széles társadalmi részvétellel zajló alkotmányozást ígér. A bebetonozás ugyanakkor nem pusztán abból áll, hogy a Fidesz saját embereit ültette kulcspozíciókba, hanem a hosszú mandátumok, a kétharmados védelem, az egyoldalú jelölési csatornák és a sarkalatos törvények túlterjeszkedése együttesen olyan rendszert hozott létre, amely korlátozta a demokratikus váltógazdálkodást. A Tisza módosításai rövidítik a mandátumokat és paritásos elemeket vezetnek be a közmédiában és a médiahatóságnál, de a végső döntés szinte minden kulcspozíció betöltésénél az Országgyűlés kétharmadánál marad. Ha az ígért alkotmányozói folyamatban nem térnek ki ennek a rendszernek a kezelésére, a kompromisszumok kikényszerítésére, akkor olyan súlyos zavarok keletkezhetnek a függetlennek szánt intézmények működtetésében, mint amely a rendszerváltás utáni első két évtizedet jellemezte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×