Infostart.hu
eur:
378.51
usd:
324.6
bux:
128127.25
2026. április 9. csütörtök Erhard
Varga Csaba erdélyi magyar hegymászó a Kancsendzöngát 2013-ban megmászó, majd eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászók tiszteletére emléktáblát helyez el a Kancsendzönga 5500 méteren lévő alaptáborában 2018. április 16-án. Varga Csabának a Kalifa Himalája Expedíció 2018 - Kancsendzönga expedíción nem sikerült feljutnia a világ harmadik legmagasabb hegyének csúcsra az életveszélyes hideg miatt, körülbelül 8100 méteres magasságig jutott, majd sikeresen visszatért az alaptáborba május 15-én.
Nyitókép: MTI Fotó

Ezek a világ leghalálosabb hegyei – nem a Mount Everest az első

A világ legmagasabb hegyén "csak" 14 százalékos a halálozási arány, van, ahol ennek a kétszerese.

Az 1920-as évek óta több mint 300 ember vesztette életét a Csomolungmán, azaz a Mount Everesten, a hegy legújabb áldozatai közé tartozik Suhajda Szilárd, az arányokat tekintve nem a Mount Everest a világ leghalálosabb hegye – írja az IFLScience alapján a 24.hu.

A legalább 8000 méterrel a tengerszint felett található csúcsok közül – mind a Himalájához és a Karakorumhoz tartoznak – a halálozási arányt tekintve a 8091 méter magas, nepáli Annapurna a legveszélyesebb. Az 1900-as évek óta a 244 expedíción 72 haláleset történt a hegyen, a halálozási arány itt 29,5 százalék. Az Annapurna a tízedik legmagasabb hegy a bolygón, először 1950-ben mászták meg, 2022-ig 365-en érték el a csúcsát.

Halálosságát tekintve a harmadik legmagasabb hegy, a 8586 méteres, India és Nepál területén fekvő Kancsendzönga sem sokkal marad el, itt az arány 29,1 százalék. Erőss Zsolt és Kiss Péter 2013-ban ezen a hegyen vesztette életét.

A listán a K2 a harmadik, ez a 8611 méteres, Kína és Pakisztán területén húzódó hegy a Mount Everest után a második legmagasabb. A halálozási arány 22,9 százalék.

A Csomolungma 14,1 százalékkal „csak” az ötödik.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×