Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Varga Csaba erdélyi magyar hegymászó a Kancsendzöngát 2013-ban megmászó, majd eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászók tiszteletére emléktáblát helyez el a Kancsendzönga 5500 méteren lévő alaptáborában 2018. április 16-án. Varga Csabának a Kalifa Himalája Expedíció 2018 - Kancsendzönga expedíción nem sikerült feljutnia a világ harmadik legmagasabb hegyének csúcsra az életveszélyes hideg miatt, körülbelül 8100 méteres magasságig jutott, majd sikeresen visszatért az alaptáborba május 15-én.
Nyitókép: MTI Fotó

Ezek a világ leghalálosabb hegyei – nem a Mount Everest az első

A világ legmagasabb hegyén "csak" 14 százalékos a halálozási arány, van, ahol ennek a kétszerese.

Az 1920-as évek óta több mint 300 ember vesztette életét a Csomolungmán, azaz a Mount Everesten, a hegy legújabb áldozatai közé tartozik Suhajda Szilárd, az arányokat tekintve nem a Mount Everest a világ leghalálosabb hegye – írja az IFLScience alapján a 24.hu.

A legalább 8000 méterrel a tengerszint felett található csúcsok közül – mind a Himalájához és a Karakorumhoz tartoznak – a halálozási arányt tekintve a 8091 méter magas, nepáli Annapurna a legveszélyesebb. Az 1900-as évek óta a 244 expedíción 72 haláleset történt a hegyen, a halálozási arány itt 29,5 százalék. Az Annapurna a tízedik legmagasabb hegy a bolygón, először 1950-ben mászták meg, 2022-ig 365-en érték el a csúcsát.

Halálosságát tekintve a harmadik legmagasabb hegy, a 8586 méteres, India és Nepál területén fekvő Kancsendzönga sem sokkal marad el, itt az arány 29,1 százalék. Erőss Zsolt és Kiss Péter 2013-ban ezen a hegyen vesztette életét.

A listán a K2 a harmadik, ez a 8611 méteres, Kína és Pakisztán területén húzódó hegy a Mount Everest után a második legmagasabb. A halálozási arány 22,9 százalék.

A Csomolungma 14,1 százalékkal „csak” az ötödik.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×