Az idei expedíciós szezonban eddig 12 embert nyilvánítottak halottnak a hegyen, további ötöt pedig eltűntként kezelnek - írja a BBC. Ők feltehetően szintén halottak, köztük van a magyar mászó, Suhajda Szilárd is.

Ezt a számot Yuba Raj Khatiwada, a nepáli idegenforgalmi hivatal igazgatója erősítette meg.

"Idén összesen 17 embert vesztettünk el a hegyen ebben a szezonban. A fő ok az időjárás változása: ebben a szezonban az időjárási körülmények nem voltak kedvezőek, nagyon változékonyan alakultak. A klímaváltozás nagy hatással van a hegyek időjárására is" - fogalmazott.

Utoljára 2014-ben volt ennyi halottja a hegynek, amikor szintén 17 ember hunyt el, de egész évben. Ebben szerepe volt egy lavinának, ami számos helyi serpa életét oltotta ki. Évente átlagosan 5-10 ember hal meg itt hegymászás közben, de az utóbbi években egyre magasabb a szám.

Az Everest megmászásakor idén életét vesztette többek között Jason Kennison, egy 40 éves ausztrál szerelő, aki gerincsérülésekkel küzdötte le magát a csúcsra, de nem tudott lejönni, Pieter Swart kanadai orvos, valamint három nepáli serpa, akik áprilisban egy lavinában vesztették életüket. Az eltűntek között van Suhajda Szilárd, aki serpa és pótlólagos oxigén nélkül mászott fel a hegyre, valamint egy indiai-szingapúri hegymászó, aki a feltételezések szerint lezuhant onnan.

2019-ben bejárták az internetet azok a fotók, amelyek tanúsága szerint a mászóknak a nagy tömeg miatt sorban kellett állniuk a veszélyes terepen: ekkor volt, akinek 12 órát kellett várnia, és állítólag előfordult az, hogy

halott vagy mozgásképtelen mászók testén kellett átverekedniük magukat a csúcsra igyekvőknek.

Abban az évben 11 ember halt meg a Mount Everesten.

A nepáli kormányt kritizálták azért, mert idén 479 engedélyt adott ki a hegyre, ez rekordot jelent. Egy engedély több mint 5 millió forintnak megfelelő összegbe kerül, a kis ország fő bevételi forrását jelentve - Khatiwada szerint nem követtek el hibát, mert a szezon hamarabb indult és tovább tartott, mint átlagosan, így nem alakult ki emiatt torlódás a hegyen. Ang Norbu serpa, a hegyi vezetők nepáli szervezetének feje ezzel nem ért egyet. Szerinte míg régebben gyakorlott mászók érkeztek ide, most egyre több az újonc, aki fel akar jutni erre a csúcsra. Sokak szerint lett az Everest a gazdagok é adrenalinhajhászok játszótere. Ők nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal, de akár a mászóengedély árának négyszeresét is megfizetik azért, hogy vigyék fel őket a csúcsra.

Alan Arnette szerint, aki 2011-ben megmászta a hegyet és rendszeresen ír az ottani körülményekről, az idei év káosz volt és a legtöbb haláleset olyan mászók esetében következett be, akik nem voltak elég tapasztaltak, túllépték saját teljesítőképességük határát és aztán már nem tudtak visszafordulni. Véleménye szerint az ügynökségek azt ígérik, a klienseknek semmit sem kell tudniuk, ők majd feljuttatják a csúcsra mindannyiukat.

Az alaptábor túlnépesedése a Khumbu gleccser szempontjából jelent biztonsági kockázatot. A gleccserre épült tábor több száz mászó igényeit elégíti ki évente: 1500 fős személyzetet is vonz, akik masszázst és egyéb luxus szolgáltatásokat is kínálnak a sokak által helikopterrel megközelített helyszínen. A terv az, hogy lejjebb költözzön a tábor az egyre vékonyodó jegű gleccserről, de a serpák ezt nem támogatják: ha elköltözik a tábor, az három órával hosszabb mászóutat jelent, ami szerintük veszélyforrás.

A rengeteg mászó rengeteg szemetet is hagy maga után a hegyen, ami szintén egyre komolyabb probléma. A Mount Everest Edmund Hillary általi meghódításának 70. évfordulóján komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, mi is lehet a Mount Everest megmászásának jövője.

Pénteken Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció vezetője lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. A beszélgetés 18 órától hallgatható meg.