eur:
411.17
usd:
394.26
bux:
79234.86
2024. november 22. péntek Cecília
Isabel Diaz Ayuso madridi tartományi elnök, a spanyol konzervatív Néppárt jelöltje, Alberto Núnez Feijóo, a Néppárt elnöke és Jose Luis Martinez-Almeida, Madrid hivatalban lévő főpolgármestere, a Néppárt főpolgármester-jelöltje (fent, j) üdvözli a Néppárt támogatóit a párt székházának erkélyéről Madridban 2023. május 28-án, miután pártjuk a tartományi és a  fővárosi választást is megnyerte.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Juanjo Martin

Szakértő: a jobboldalnak korai innia a medve bőrére

Előre hozott választásokat tartanak júliusban Spanyolországban, miután a kormányzó baloldali pártok vereséget szenvedtek a hétvégi helyhatósági választásokon. Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárával beszélgettünk.

Nagy Sándor Gyula szerint ugyan megvolt a valószínűsége, hogy az országot koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt néhány helyen vissza fog szorulni, a konzervatív Néppárt ilyen mértékű előretörése nagy meglepetés, tekintve, hogy a közvélemény-kutatások nem igazán ezt jelezték előre.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, a Néppártra a választásra jogosultak több mint 31,5 százaléka, 7 millió szavazó voksolt, a Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) a szavazók 28,1 százaléka, 6,2 millió ember támogatta, aminek hatására egy nap múltán az a döntés született, hogy a normális ügymenetben december–január környékén esedékes parlamenti választásokat előre hozzák július 23-ára.

A tartományi parlamenti választások nagyjából a spanyol lakosság felét érintették, míg az önkormányzati voksolás az egész országot lefedte. Bár sok esetben helyi ügyek is nagy hangsúlyt kaphatnak, a Latin-Amerika-kutató szerint az eredményben a „nagypolitika” lecsapódása figyelhető meg, és hogy az embereknek összességében elfogyott a türelme Pedro Sánchezzel szemben, így a jobboldali pártok irányba kezdtek el szavazni. Megítélése szerint a miniszterelnök azért hozza előre a választásokat, mert

„nem akar fél évig béna kacsaként vergődni”.

A választásokon résztvevő tízenként tartományból tízből biztosan megfordultak az arányok, és a konzervatív Néppártnak, illetve az attól jobbra elhelyezkedő Vox pártnak sikerült besöpörnie a parlamenti többséget, így a tartományi miniszterelnökök személye is értelemszerűen változni fog. Emellett számos polgármester is kicserélődik; Nagy Sándor megjegyezte: Barcelonában is tapasztalható néppári javulás, de ott a szeparatisták irányába lesz változás, viszont mondjuk Valenciában, Sevillában és még jó néhány nagyvárosban jobboldali városvezetés következik. Madrid városában és tartományban szintén marad a jobboldali vezetés, de a jó szereplésének köszönhetően nem fog koalícióra szorulni a Néppárt.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint ugyanakkor a Néppárt – a júliusi előre hozott választások kapcsán –

nem ihat előre a medve bőrére,

ugyanis a hétfői napon – az El País spanyol napilap és felkért szakértők által – készült egy úgynevezett extrapoláció, amiben „bepakolták” a most leadott szavazatok eredményét – a némileg eltérő – országos választási rendszerbe, és nem jött ki a néppárti többség, csak a győzelem. Vagyis a parlamentben nem lenne többségük még a populista Vox-szal sem. Tehát győzelmük esetén sem lehetnek abban biztosak, hogy kormányt is fognak tudni alakítani – magyarázta a szakértő.

Nagy Sándor Gyula emlékeztetett: a négy évvel ezelőtt, 2019. decemberi egy évben belül már a harmadik parlamenti választás Spanyolországban, miután nem sikerült egyik pártnak sem a többséget összehoznia. Vagyis, hogy most júliusban választások lesznek, nem jelenti azt, hogy nem mennek majd megint nyár végén újból az urnák elé a spanyol szavazók, mert mondjuk nem sikerült egy-két hónap alatt egy koalíciós szerződést összehozni – ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×