eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Kisida Fumio japán miniszterelnök, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője mosolyog a pártja tokiói székházában tartott sajtótájékoztatón a parlamenti választások napján, 2021. október 31-én. A helyi médiában megjelent előrejelzések szerint a kormányzó koalíciót alkotó jobboldali LDP és a jobbközép Komeito párt nyerhette meg a választásokat, és ugyan némi veszteséggel, de megőrizheti többségét a törvényhozásban.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Behrouz Mehri

Egyszer csak megjelentek a világ vezetői Hirosimában

A G7-országok vezetői példátlan, közös látogatást tettek pénteken a hirosimai atomcsapásnak emléket állító múzeumban, az eseményt a japán miniszterelnök azért szervezte, hogy elősegítse az atomfegyver-mentes világ létrejöttét.

A múzeum a városra 1945-ben az amerikai hadsereg által ledobott atombomba pusztításának emlékét őrzi. A látogatás, melyen az atomhatalmak vezetői - köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök - is részt vettek, a G7-országok, vagyis a világ gazdaságilag legfejlettebb államai háromnapos csúcstalálkozójának kezdetét jelezte, melyet a Japán nyugati részén fekvő városban tartanak, a világ első atomtámadásának helyszínén.

A találkozót vezető és a hirosimai választókerületet is képviselő Kisida Fumio japán miniszterelnök a csúcstalálkozó egyik legfontosabb témájaként a nukleáris leszerelést nevezte meg.

Kisida hangsúlyozta, hogy közelről kell látniuk a vezetőknek az atombomba bevetésének "valóságát", ezt minden nukleáris leszerelési törekvés kiindulópontjának nevezte.

Joe Biden a második amerikai elnök, aki Hirosimába látogatott, az első Barack Obama volt 2016-ban, miután részt vett a G7 szintén Japánban tartott csúcsértekezletén.

Az Egyesült Államok mind ez idáig az egyetlen állam a világon, amely nukleáris fegyvert vetett be fegyveres konfliktusban.

Az első atomcsapást 1945. augusztus 6-án mérték Hirosimára, három nappal később pedig Nagaszaki ellen is atomfegyvert vetettek be. A támadások következtében a becslések szerint mintegy 210 ezer ember, főként polgári lakosok haltak meg 1945 végéig. Az akkor még Kelet-Ázsia jelentős területeit uraló Japán a második atomtámadás után 6 nappal letette a fegyvert. amivel véget ért a második világháború.

Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, hogy Biden nem tervez bocsánatkérést az Egyesült Államok nevében.

A múzeum körülbelül százezer tárgyat, köztük fotókat, megégett, elszakadt ruhákat, elszenesedett ételhordót, a sugárzás miatt kihullott hajat őriz.

Kisida 2016-ban, akkor külügyminiszterként elvitte G7-es hivatali partnereit a múzeumba, és koszorút is helyeztek el az épület melletti Béke Emlékparkban, arra azonban még nem volt példa, hogy a G7-országok vezetői együtt látogattak volna el a múzeumba.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×