Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
329.91
bux:
109912.68
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Kisida Fumio japán miniszterelnök, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője mosolyog a pártja tokiói székházában tartott sajtótájékoztatón a parlamenti választások napján, 2021. október 31-én. A helyi médiában megjelent előrejelzések szerint a kormányzó koalíciót alkotó jobboldali LDP és a jobbközép Komeito párt nyerhette meg a választásokat, és ugyan némi veszteséggel, de megőrizheti többségét a törvényhozásban.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Behrouz Mehri

Egyszer csak megjelentek a világ vezetői Hirosimában

A G7-országok vezetői példátlan, közös látogatást tettek pénteken a hirosimai atomcsapásnak emléket állító múzeumban, az eseményt a japán miniszterelnök azért szervezte, hogy elősegítse az atomfegyver-mentes világ létrejöttét.

A múzeum a városra 1945-ben az amerikai hadsereg által ledobott atombomba pusztításának emlékét őrzi. A látogatás, melyen az atomhatalmak vezetői - köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök - is részt vettek, a G7-országok, vagyis a világ gazdaságilag legfejlettebb államai háromnapos csúcstalálkozójának kezdetét jelezte, melyet a Japán nyugati részén fekvő városban tartanak, a világ első atomtámadásának helyszínén.

A találkozót vezető és a hirosimai választókerületet is képviselő Kisida Fumio japán miniszterelnök a csúcstalálkozó egyik legfontosabb témájaként a nukleáris leszerelést nevezte meg.

Kisida hangsúlyozta, hogy közelről kell látniuk a vezetőknek az atombomba bevetésének "valóságát", ezt minden nukleáris leszerelési törekvés kiindulópontjának nevezte.

Joe Biden a második amerikai elnök, aki Hirosimába látogatott, az első Barack Obama volt 2016-ban, miután részt vett a G7 szintén Japánban tartott csúcsértekezletén.

Az Egyesült Államok mind ez idáig az egyetlen állam a világon, amely nukleáris fegyvert vetett be fegyveres konfliktusban.

Az első atomcsapást 1945. augusztus 6-án mérték Hirosimára, három nappal később pedig Nagaszaki ellen is atomfegyvert vetettek be. A támadások következtében a becslések szerint mintegy 210 ezer ember, főként polgári lakosok haltak meg 1945 végéig. Az akkor még Kelet-Ázsia jelentős területeit uraló Japán a második atomtámadás után 6 nappal letette a fegyvert. amivel véget ért a második világháború.

Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, hogy Biden nem tervez bocsánatkérést az Egyesült Államok nevében.

A múzeum körülbelül százezer tárgyat, köztük fotókat, megégett, elszakadt ruhákat, elszenesedett ételhordót, a sugárzás miatt kihullott hajat őriz.

Kisida 2016-ban, akkor külügyminiszterként elvitte G7-es hivatali partnereit a múzeumba, és koszorút is helyeztek el az épület melletti Béke Emlékparkban, arra azonban még nem volt példa, hogy a G7-országok vezetői együtt látogattak volna el a múzeumba.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Jelzést kaptak a befektetők, ütik is a forintot

Jelzést kaptak a befektetők, ütik is a forintot

Gyengüléssel kezdte a napot a magyar fizetőeszköz a dollárral és az euróval szemben is. A piaci folyamatokat jó eséllyel még az MNB tegnapi kamatdöntése és sajtótájékoztatója hajtja. Bár az irányadó ráta mértéke változatlanul 6,5 százalékon maradt, a jegybank előretekintő iránymutatása némileg megváltozott és Varga Mihály elnök tegnapi kijelentése szerint adatvezérelt üzemmódba lépett. Ez azt jelenti, hogy a monetáris politikai irány egyértelműen lazább, mint az elmúlt hónapokban, a jegybank pedig óvatosan megnyitotta az ajtót egy esetleges év eleji kamatcsökkentés előtt. A kommunikáció lazulása a forint árfolyamában is megmutatkozik, tegnap délután óta ugyanis majdnem 2 egységet emelkedett az euró, és 4,5-et a dollár árfolyama. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a forint gyengülő trendje ma is folytatódni fog, a ma megjelenő európai makrogazdasági adatok pedig várhatóan nem hoznak érdemi fordulatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×