Infostart.hu
eur:
376.79
usd:
322.16
bux:
128030.58
2026. április 10. péntek Zsolt
Kisida Fumio japán miniszterelnök, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője mosolyog a pártja tokiói székházában tartott sajtótájékoztatón a parlamenti választások napján, 2021. október 31-én. A helyi médiában megjelent előrejelzések szerint a kormányzó koalíciót alkotó jobboldali LDP és a jobbközép Komeito párt nyerhette meg a választásokat, és ugyan némi veszteséggel, de megőrizheti többségét a törvényhozásban.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Behrouz Mehri

Egyszer csak megjelentek a világ vezetői Hirosimában

A G7-országok vezetői példátlan, közös látogatást tettek pénteken a hirosimai atomcsapásnak emléket állító múzeumban, az eseményt a japán miniszterelnök azért szervezte, hogy elősegítse az atomfegyver-mentes világ létrejöttét.

A múzeum a városra 1945-ben az amerikai hadsereg által ledobott atombomba pusztításának emlékét őrzi. A látogatás, melyen az atomhatalmak vezetői - köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök - is részt vettek, a G7-országok, vagyis a világ gazdaságilag legfejlettebb államai háromnapos csúcstalálkozójának kezdetét jelezte, melyet a Japán nyugati részén fekvő városban tartanak, a világ első atomtámadásának helyszínén.

A találkozót vezető és a hirosimai választókerületet is képviselő Kisida Fumio japán miniszterelnök a csúcstalálkozó egyik legfontosabb témájaként a nukleáris leszerelést nevezte meg.

Kisida hangsúlyozta, hogy közelről kell látniuk a vezetőknek az atombomba bevetésének "valóságát", ezt minden nukleáris leszerelési törekvés kiindulópontjának nevezte.

Joe Biden a második amerikai elnök, aki Hirosimába látogatott, az első Barack Obama volt 2016-ban, miután részt vett a G7 szintén Japánban tartott csúcsértekezletén.

Az Egyesült Államok mind ez idáig az egyetlen állam a világon, amely nukleáris fegyvert vetett be fegyveres konfliktusban.

Az első atomcsapást 1945. augusztus 6-án mérték Hirosimára, három nappal később pedig Nagaszaki ellen is atomfegyvert vetettek be. A támadások következtében a becslések szerint mintegy 210 ezer ember, főként polgári lakosok haltak meg 1945 végéig. Az akkor még Kelet-Ázsia jelentős területeit uraló Japán a második atomtámadás után 6 nappal letette a fegyvert. amivel véget ért a második világháború.

Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, hogy Biden nem tervez bocsánatkérést az Egyesült Államok nevében.

A múzeum körülbelül százezer tárgyat, köztük fotókat, megégett, elszakadt ruhákat, elszenesedett ételhordót, a sugárzás miatt kihullott hajat őriz.

Kisida 2016-ban, akkor külügyminiszterként elvitte G7-es hivatali partnereit a múzeumba, és koszorút is helyeztek el az épület melletti Béke Emlékparkban, arra azonban még nem volt példa, hogy a G7-országok vezetői együtt látogattak volna el a múzeumba.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.10. péntek, 18:00
Nagy Attila
a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Ma végleg lezárulhat a háború, Izrael hajlandó békülni, az ajatollah bosszút ígér – Híreink percről percre a közel-keleti konfliktusról pénteken

Ma végleg lezárulhat a háború, Izrael hajlandó békülni, az ajatollah bosszút ígér – Híreink percről percre a közel-keleti konfliktusról pénteken

Donald Trump amerikai elnök azt mondta egy NBC Newsnak adott interjúban, hogy a libanoni hadműveletek visszafogására kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az amerikai vezető úgy látja - napokon belül meg fognak tudni állapodni Iránnal egy békeszerződés nyélbe ütéséről. Nagyon úgy tűnik, hogy Libanon és Izrael hamarosan tárgyalni kezd az országban zajló harcok beszüntetéséről. Felolvastak az iráni köztelevízióban egy olyan üzenetet, melyet állítólag Irán legfőbb vezére, Modzstaba Hámenei küldött az iráni népnek – számol be az Al-Dzsazíra. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×