eur:
411.22
usd:
392.01
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Sátrakat állítottak fel az Ukrajnából érkező menekültek számára a hannoveri vásárközpont egyik épületében 2022. március 20-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Moritz Frankenberg

Félsiker a menekültcsúcson Németországban: csak a kormány elégedett

Egymilliárd euróval megemelte a tartományoknak nyújtott támogatási keretet a német kormány, ennek ellenére az önkormányzatok többsége elégedetlen a berlini menekültcsúcs után.

Hónapokig tartó üzengetések, tartományi és önkormányzati követelések előzték meg a menekültek németországi befogadásával, illetve ellátásával foglalkozó csúcstalálkozót. A főszereplők a terhek oroszlánrészét viselő helyi településeket is képviselő tartományi miniszterelnökök, míg a kormány részéről Olaf Scholz kancellár és Nancy Faeser belügyminiszter voltak.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja óta különösen kiéleződött a menekültválság Németországban. Egyedül Ukrajnából több mint egymillió menekült érkezett az országba, míg további csaknem 300 ezer az immár ebből a szempontból "hagyományosnak" számító, többnyire közel-, illetve közép-keleti országokból, elsősporban Szíriából, Afganisztánból, Irakból és Iránból.

Ellátásuk az elmúlt hónapokban több esetben már megoldhatatlan feladatok elé állította az önkormányzatokat, illetve a helyi településeket, amelyek sorra terjesztették elő az eddiginél nagyobb kormányzati támogatást igénylő követeléseiket. Ezek túlnyomó többségét a menekültügyben elsősorban illetékes Nancy Faeser mostanáig elutasította, de elemzők szerint maga a csúcs megtartása már némi engedmény volt.

A berlini egyeztetésen végül megállapodás született arról, hogy a tartományok és ezen keresztül az érintett települések az idei évre az előirányzott 2,75 milliárd eurónál egymilliárddal többet kapnak a menekültek ellátására a kormányzattól. Azt az eredeti követelést ugyanakkor a Scholz-kabinet elutasította, hogy a menekültek számához igazítva a befogadók 1000 eurós átalányösszeghez jussanak.

Megállapodás született ugyanakkor a menekültügyi eljárások felgyorsításáról és az elutasított menedékkérők következetesebb kitoloncolásáról. Ezen belül egyezség jött létre a szövetségi rendőrség kibővített felelősségéről, valamint az igazságügyi és a bevándorlási hatóságok közötti jobb információcseréről.

A kormány és a tartományi vezetők között teljes volt az egyetértés azzal kapcsolatban hogy szorosabban kell ellenőrizni a menekültek beáramlását. A szövetségi kormány ígéretet tett arra, hogy az eddiginél intenzívebben támogatja a szükséges migrációs megállapodások létrejöttét. Scholz kancellár megfogalmazása szerint ennek lényege annak biztosítása, hogy

a védelemre szorulók tényleges védelmet kapjanak, ugyanakkor az elutasított menedékkérők származási országai visszavegyék állampolgáraikat.

A találkozót követően a legelégedettebb a kormányfő volt. "Ha reggel megkérdezték volna, hogyan alakulnak majd a dolgok, azt válaszoltam volna, hogy pontosan így" – fogalmazott a csúcstalálkozót követőn a szociáldemokrata kancellár, akit az ARD televízió idézett.

Jóval kevésbé voltak elégedettek az elsősorban ellenzéki, konzervatív tartományi miniszterelnökök, valamint a menekültek befogadásában leginkább érintett önkormányzatok, amelyek az előirányzott egymilliárdos többlettámogatás mellett pótlólagos összeget követeltek az elszállásolási, illetve ellátási költségek kiegészítésére.

Miközben Alsó-Szászország tartomány szociáldemokrata kormányfője, Stephan Weil eredményes találkozóról beszélt, sőt megértését fejezte ki a központi kormány bizonyos mértékű "korlátozó magatartásával" kapcsolatban is, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke már jóval elégedetlenebb volt. Hendrik Wüst szerint csupán részeredmények születtek, amelyek nem jelentenek állandó, megbízható kiegészítő szövetségi finanszírozást.

Még keményebben bíráltak a bajorországi, a szászországi és a szász-anhalti, ugyancsak konzervatív tartományi vezetők. Álláspontjuk szerint az egymilliárd eurós pótlólagos kormányzati támogatás teljes mértékben elégtelen, és egyáltalán nem fedezi az érintett településekre nehezedő terheket. Többen állást foglaltak amellett, hogy nem egyösszegű, hanem egy főre jutó finanszírozásra lett volna szükség.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×