Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
A német Kereszténydemokrata Unió, a CDU támogatói a megismételt berlini tartományi választás eredményváróján az első eredmények megismerése után a német fővárosban 2023. február 12-én. A 2021. szeptember 26-i tartományi választást az akkor előforduló rendszerszintű hibák miatt kellett újra megrendezni.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Fabian Sommer

Hatalomváltás Berlinben: átvették az irányítást a konzervatívok

Véget ért a több mint két évtizedes szociáldemokrata regnálás a berlini szenátusban. Az önálló tartománynak számító fővárosban a február végi megismételt választások eredményeként a Keresténydemokrata Unió (CDU) alakíthatott kormányt. Berlin új kormányzó polgármestere, egyben a tartomány miniszterelnöke Kai Wegner, míg a korábban kormányzó szociáldemokraták koalíciós partnerként másodhegedűsek lettek.

Berlint korábban a szociáldemokraták irányították Franziska Giffey vezetésével. Az SPD koalíciós partnerei a Zöldek és a Baloldal Pártja voltak. A februári választások eredménye azonban már az országos "papírformát" igazolta: a kereszténydemokraták a szavazatok 28,2 százalékát szerezték meg, míg az SPD és a Zöldek Pártja egyaránt 18,4 százalékot szerzett. A Baloldal Pártja pedig országos hanyatlását folytatva be sem jutott a tartományi törvényhozásba.

Bár Wegner szenátusi szentesítése papírformának tűnt, a beszámolók szerint mégsem volt zökkenőmentes. A szükséges abszolút többséget csak a harmadik szavazási fordulóban sikerült megszereznie, kiszivárgott értesülések szerint több szociáldemokrata képviselő csalódottsága miatt. Mint ahogy a CDU és Wegner számára némi üröm volt az örömben az is, hogy a konzervatívoknak az abszolút többséget több forrás szerint a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) néhány képviselőjének támogatásával sikerült megszereznie.

Így Wegnernek a harmadik fordulóban sikerült győznie, egyszerű többséggel. A 159 parlamenti képviselő közül 86-an szavaztak rá, 70 ellenszavazat volt, míg három képviselő tartózkodott a szavazástól.

Rögtön ezt követően az újdonsült kormányfő letette a hivatali esküt. Megválasztását követő első nyilatkozatában

Berlin számára új kezdetet ígért.

Igyekezett cáfolni, hogy az AfD képviselőnek támogatásával sikerült győzelmet aratnia, szerinte a radikális jobboldali párt tényleges célja az volt, hogy a megtévesztés taktikájával káoszt okozzon.

A szavazás azonban mostantól a múlté, az új tartományi miniszterelnök vezette CDU és az SPD már alá is írta a koalíciós szerződést. Ebben megfogalmazták a főbb célkitűzéseket, mindenekelőtt a közigazgatás reformját, a rendőrség és a tűzoltóság korszerűsítését, továbbá egy több milliárdos klímavédelmi programot.

A szociáldemokraták vezetője, a korábbi tartományi miniszterelnök, Franziska Giffey – immár Wegner helyettese – az együttműködés szükségességét emelte ki, hangoztatva az összetartás politikájának szükségességét.

Kai Wegner előtt Berlin utolsó konzervatív vezetője a kereszténydemokrata Eberhard Diepgen volt, aki 2001 júniusáig irányította a fővárost, illetve a tartományi kormányt. Diepgen után mostanáig tartó szociáldemokrata korszak következett, amelynek legtekintélyesebb szereplője Klaus Wowereit volt, aki 2001 és 2014 között volt a főváros kormányzó polgármestere.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×