eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Petteri Orpo korábbi pénzügyminisztert, a jobbközép Nemzeti Szövetség vezetőjét ábrázoló transzparensek a párt kampányközpontjában tartott eredményváró rendezvényen Helsinkiben 2023. április 2-án, a finn parlamenti választások napján.
Nyitókép: MTI/AP/Lehtikuva

Szakértő: hiába az Európa-párti győzelem, változhat is a finn irányvonal

Parlamenti választásokat tartottak a hétvégén Finnországban. Petteri Orpo volt pénzügyminiszter, az ellenzéki jobbközép Nemzeti Szövetség vezetője bejelentette pártja győzelmét, az eddigi kormányfő, Sanna Marin pedig elismerte választási vereségét. A részletekről Flamm László történészt, Észak-Európa-szakértőt kérdeztük.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, a voksok 97,7 százalékos feldolgozottsága Petteri Orpo pártja 20,7 százalékos támogatottságot és ezzel 48 mandátumot szerezhet a 200 fős törvényhozásban. Második helyen a bevándorlásellenes Finnek (korábban Igazi Finnek) végeztek a voksok 20,1 százalékával (46 mandátum), míg Sanna Marin pártja, a baloldali finn Szociáldemokrata Párt (SPD) 19,9 százalékot szerzett (43 mandátum).

Flamm László történész szerint elméletileg nem nehezíti majd meg a kormányalakítást, hogy fej-fej mellett – 20 százalék körüli eredménnyel – végzett a három legjelentősebb párt, miután Finnországban nagy hagyománya van az úgynevezett szivárványkoalícióknak, azaz az eltérő blokkokat át-, illeve felölelő egységeknek. Tehát a mérsékelt baloldali középpártok és a jobboldali pártok sokszor alkottak már széles kormánykoalíciót – tette hozzá, megjegyezve: most is ez várható, a kérdés az, hogy végül majd milyen felállásban.

Elmondása szerint a kampányt elsősorban gazdasági kérdések uralták, Finnország ugyanis az utóbbi időkben eladósodott, miután az orosz–ukrán háború kapcsán – más uniós tagállamokhoz hasonlóan – nagyobb kölcsönt vettek fel. Tehát a alapvetően a kölcsön következményei és annak hosszú távú, a gazdaságpolitikát befolyásoló hatásai jelentették a a meghatározó témát, és nem a NATO-csatlakozás és a biztonságpolitika, ahogy azt korábban számos szakértő korábban vizionálta – jegyezte meg az Észak-Európa-szakértő.

Finnország várható külpolitikai irányvonalát illetően Flamm László jelezte: az időközben jóváhagyást nyert NATO-csatlakozás kapcsán a választások előtt is konszenzus volt valamennyi párt között. Ami pedig a győztes jobbközép Nemzeti Szövetséget illeti, vezetői egy erős Európa-politika mellett teszik le a voksukat, így amennyiben sikeresen kormányt alakítanak, és ők adják a vezetőket, ezen a téren elviekben nem várható változás.

Flamm László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Petteri Orpóék a második helyen végzett (Igazi) Finnek radikális párttal lépnek szövetségre, nem lesz meg a többségük a 200 fős parlamentben, így szükségük lesz további más szereplőkre, azok pedig meghatározóak lehetnek Finnország külpolitikájának jövőbeni irányára nézve. Arról nem is beszélve, hogy a Finnek euroszkeptikusak, így pláne bizonytalannak mondható az Európa-politikai irány a skandináv országban – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×