A brüsszeli döntéshozók olyan szabályokat szeretnének beiktatni, melyek arra kötelezik az olyan techóriásokat, mint a Meta és a Google, hogy nyilvánosságra hozzák a politikai hirdetésekkel kapcsolatos információikat, többek közt azt, hogy azokért mennyit fizettek, és ki állta a számlát, illetve hogy hányan nézték meg azokat – emlékeztet a Euronews.

A The Guardian a Financial Times-ra hivatkozva írja, hogy a brüsszeli javaslat aggodalmat keltett a Meta vezetői közt, mivel a politikai hirdetések fogalma széles látószöget takar, ezért nehéz a szabályok betartása. Éppen ezért a Mark Zuckerberg vezette Meta azt fontolgatja, hogy egyszerűbb lehet, ha egyszerűen nem kéri a politikai kampányokra szánt fizetett hirdetéseket, és így nem kerül szembe az uniós jogszabályokkal.

A közösségi platformokat számos kritika érte világszerte, amiért ellenőrizetlen politikai hirdetéseket terjeszthettek náluk, és ezzel manipulálhattak választásokat. A legtöbb pofont a Twitter kapta, ahol Donald Trump többször rendezett „ámokfutást” – olvasható a hírcsatorna oldalán.

A Twitter mellett a Facebook is tűz alá került, amikor kiderült, hogy orosz ügynökök felhasználói adatokat használtak fel a 2016-os amerikai elnökválasztás manipulálására. Az úgynevezett Cambridge Analytica botrány során a Cambridge Analytica vállalat több tízmillió Facebook-felhasználó adatait engedély nélkül adta át az ügyfeleinek, hogy segítsen a politikai hirdetések targetálásában.

Az EU-ban a politikai hirdetések betiltásáról szóló döntésnek nem feltétlenül lenne jelentős pénzügyi hatása, mivel a politikai hirdetések állítólag a vállalat bevételeinek viszonylag kis részét teszik ki.