eur:
407.56
usd:
386.63
bux:
0
2024. november 18. hétfő Jenő
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtó képviselőinek nyilatkozik a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása kezdetén 2023. február 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

NATO-főtitkár: Oroszország hosszú háborút tervez

Jens Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyinnak nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában.

A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.

Jens Stoltenberg a The Guardian című brit napilapnak adott interjúban kifejtette: Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására.

Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy

  • Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.
  • Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni

- mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.

Jens Stoltenberg kijelentette: várakozása szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezleten a szövetségesek kötelezettséget vállalnak arra, hogy hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.

A The Guardian felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint

a szövetség 30 tagországa közül jelenleg csak hét - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság - teljesíti a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.

Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak.

Ha Kína komoly közvetítői tevékenységet kíván kifejteni az ukrajnai konfliktusban, akkor kísérletet kell tennie "az ukrajnai nézőpont megértésére" is, és közvetlen kapcsolatba kell lépnie Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel - mondta a NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: lassan összeáll a Trump-kormány, csak néhány miniszterjelöltről lehet vita

Magyarics Tamás: lassan összeáll a Trump-kormány, csak néhány miniszterjelöltről lehet vita

Donald Trump amerikai kabinetjének egyharmada már összeállt. A jelöltekről a szenátus dönt majd, bár mindkét házban a republikánusok vannak többségben, néhány jelöltnél nagy vitákra lehet számítani – erről beszélt az InfoRádióban Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, külpolitikai szakértő.

Rusvai Miklós: veszélyes változata terjed a majomhimlőnek, és nincs ellene gyógyszer

A majomhimlő ellen az oltás a leghatékonyabb védekezés – hangsúlyozta Rusvai Miklós, miután Európai Unió és tagállamai közölték, hogy 580 ezer adag vakcinát adományoznak az érintett afrikai államoknak a majomhimlő megfékezése érdekében. A virológus szerint Európában, így Magyarországon sem lehet járványos terjedésére számítani, de behurcolt esetek biztosan lesznek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×